111235. lajstromszámú szabadalom • Expanziós kapcsoló

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111235. SZÁM. — VII/G. OSZTÁLY. Expanziós kapcsoló. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági R. T. Budapest, mint a Siemens-Schuckertwerke A. G. berlinsiemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 19-ike. A találmány expanziós kapcsoló, vagyis folyadékot tartalmazó kapcsolókamrákkal kiképezett teljesítménykapcsoló, amelyben a nyomás alatt képződött gőzök az ív 5 eloltása végett pillanatszerűen expandálnak. Ismeretes, hogy expanziós kamrákban csak az ív közvetlen közelében lévő folyadékréteg párolog el az ív hatása alatt, te-10 hát az ív oltását végző gőz kizárólag ebből a rétegből keletkezik. Másrészt azonban minden expanziós kapcsolóhoz nagyobb mennyiségű kapcsolófolyadék szükséges. Ebből az okból az ismert folyadékkapcso-15 lóknál, amelyek nem az expanziós elv szerint dolgoznak, a kontaktusok, illetőleg a kontaktusokat körülvevő kamrák környezetében nagyobb mennyiségű folyadékot alkalmaztak. Az ilyen nagyobb meny-20 nyiségű folyadék alkalmazása azonban expanziós kapcsolóknál két okból nem kívánatos. Az ív közelében elhelyezett folyadéktömeg ugyanis a gőznyomás hatása alatt kitér, úgy hogy az oltó gőzt termelő 25 folyadék magától az ívtől a kezdetinél nagyobb távolságra jut. Ezenkívül azonban a folyadék még mint tömítőanyag is szerepel, elzárja a kapcsolókamrák kiáramlási nyílásait, tehát az ugrásszerű nyo-80 máseséshez szükséges expanziót megakadályozza. Ehhez járul még az is, hogy visszagyujtások elkerülése végett szükség van a megtörtént oltás után folyadékmentes megszakító szakaszra. 35 A találmány értelmében a kapcsoló kamrának oly alakot adunk, hogy a benne levő kapcsolófolyadék a kapcsolórudat csak mint folyadékréteg veszi körül. A kapcsolókamrának tehát szűk hengeralakja van. 40 Így elérjük, hogy a gőzképzés szempontjából hatásos folyadékréteg az ív közvetlen közelében visszamarad, másrészt pedig hatásos gőzexpanzió lehetséges, mert a folyadékréteg egészében gőzzé ala- 45 kul és az esetleg fennmaradó kismennyiségű folyadéknak az expandált gőzzel szemben számbavehető ellenállása nincs. Olajkapcsolóknál ismeretes ugyan oly oltókamra, amely a kapcsolórudat oly 50 szűken veszi körül, hogy a kapcsolófolyadék a kapcsolórúd körül csak egy réteg alakjában helyezkedik eh Ennek a kamrakiképzésnek azonban csak az a célja, hogy az elvonuló izzó kapcsoló gőzök keletke- 55 zési helyük közvetlen közelében hűljenek és a további környezetben káros hatást ne fejtsenek ki. Ennek a gőznek azonban nincs ívoltó hatása, mert nincs meg hozzá a szükséges nyoinásesés, úgy hogy 60 annál a találmánnyal elért hatás nem is jelentkezik. A találmány értelmében továbbá a kapcsolókamrát, melynek expanziós nyílásokat tartalmazó, illetőleg ilyeneket nyitó vezérlő szerve van, amely 65 meghatározott nagyságú gőznyomás esetében az ív hosszában kiterjedő expanziós nyílásokat nyit, oly térben helyezzük el, amelyben folyadék nincs. Ez a dispozició különösen akkor elő- 70 nyös, ha kapcsolófolyadéknak félig vezető folyadékot alkalmazunk. Előnyös azonban akkor is, ha szigetelő kapcsolófolyadékkal dolgozunk és alkalmazása különösen célszerű ott, ahol a kapcsoló 75 nagy üzemi feszültségek alatt áll. A ta-