111202. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenirányítótelepek rövidzárlatainak vagy visszagyujtásának eloltására

"'út kisülhet, miáltal az áramok kiszívá­sát az, anódból megszüntetjük. A legked­vezőbb időpont e kisütőellenállás párhu­zamos kapcsolására, ha a még égő anó-5 dok feszültsége nullértékét elérte, azon­ban a párhuzamos-kapcsolás valamivel ezen időpont előtt, vagy után. is történhe­tik. A 2, ábra szerinti kiviteli alaknál az 10 1—6. jelzések az 1. ábrával azonos, ismert berendezésekeit jelentenek. A (7) relé az egyenirányító rácsait negativfeszülitségre helyezi. A (8) zárórelét jelent; a (9) védő­ellenállás mindkét relétekercset áthidalja 15 és ezeket túlmagas túlfeszültség ellen védi. A (10) szikraközt az egyenfeszültség kö­réből 80%-ra állítjuk be: a (11) előtét­ellenállást, a (12) a (4) fojtótekercs ki­sütőellenállását jeleinti. Adócsőben rövid­et) .zárlatkor végbemenő folyamatot a 3. ábra görbéi világosan mutatják. Az, (s) görbe az anódfeszültségekelt mutatja, míg az (I) görbe iá katódáram lefolyását, il­letve az égő anód áramát ábrázolja. 25 A 3. ábra szerint a rövidzárlat az (a) időpontban következik be. Az (5) kisi­mítókondenzáitor a (6) adócsövön át sül ki, ami néhány ezredmásodperc alatt ját­szódik le. Az áramnövekedés folytán a 30 (4) fojtótekercset a teljes egyenirányító­feszültség terheli, miértis az áram a (10) •szikraközön átüt és a (7, 8) reléken és al (11, 12) ellenálláson áram folyik át, mely a (7) relét működésibe, hozza és a (8) relét, 35 valamivel későbben zárja, A (7) relé a (b) időpontban a rácsokat negatív feszült­ségre helyezi. Ezáltal csakis a még ebben a pillanatban égő anód ég tovább. Ennél -. fogva az egyenáramú feszültség csökken 40 a (c) időpontban nullértéken megy át. Ez időpontig (a)-tól kezdődőleg az áram a (4) tekercsben növekedett. Ha például a: (c) időpontban a (8) reöé ugyancsak zár, iákkor a fojtótekercset- a, (12) ellenálláson 45 keresztül rövidre zárja. A még égő anód 'feszültsége ekkor negaitiv lesz. Ugyanezen feszültség a fojtótekercsre és a. (12) ellen­állásra szintén hat, de ellentétes értelem­ben. Ha a (12) ellenállást ligy méretez-50 tük, hogy az, áram az ellenálláson keresz­tül az anódáram nagyságáit eléri, mielőtt az égő anód negatív maximumát elérte, ekkor aiz anód kialszik, miáltal a cső rö­vidzárlatát is lekapcsolja. 55 A 3. ábrán a (g) az anód azon -negatív­feszültségértékét jelenti, melynél a. rö­vidzárlat megszakad. Ha az adócső rövid­zárlatnál a nagyohmikus (12) ellenállást a (4) fojtótekercshez nem kapcsolnánk párhuzamosan, akkor az anódáramnak a qq 3. ábrán pontozottan ábrázolt lefolyása volna. A találmány szerint a berendezést úgy készítjük, hogy a (7) relé lehető gyor­san működésbe jöjjön, vagyis egy né­hány ezredrész másodperc alatt, míg a 65 (8) relét úgy állítjuk be, hogy az rendes körülmények között nem kapcsol előbb, míg a még égő anód feszültsége a null­értéken át nem ment. Ilymódon rövidzár­latot 2 14—% perióduson belül elolthatunk. 70 A találmány másik kiviteli alakjánál ugyanezen célt azáltal érhetjük el, hogy a fojtótekerccsel párhuzamosan konden­zátort sütünk ki. A 4. ábra (1—11) jelzé­sei a 2. ábra jelzéseinek felelnek meg. A 75 (13) kondenzátort rendes üzemben a nagy­ohmikus (12) ellenálláson át a teljes egyenfeszültségre töltjük fel. Ha a (6) csőben rövidzárlat keletkezik, akkor a (4) fojtótekercsre a teljes egyenfeszültség 80 hat és a (10) szikraköz működésbe jön, melyeit az egyenfeszültség körülbelül 80%-ra állítottunk be. A (11) ellenállás ezt az áramot arra az értékbe korlátozza, mely a (7) és (8) relék működtetéséhez 85 szükséges. A (7) relé a rácsokat azonnal negativfeíszültségre helyezi, míg a (8) relé valamivel később záródik. Az anód (I) áramának és (s) feszültségének lefo­lyását ekkor az 5. ábra mutatja. Az (a) 90 időpontnál következik be a rövidzárlat, 0)) időpontban kapnak a rácsok negatív­feszültséget, (c) időpontban zár a (8) relé. Ekkor a (13) kondenzátor teljes feszült­séggel a (4) fojtótekercsre kapcsolódik. 95 Ebben az időpontban a fojtótekercsen a. feszültség nullaértékű. Ilykép a konden­zátor a fojtótekercs összes áramát felve­szi, úgy hogy az anód előitt az áram nullértékű lesz. Ezáltal a (6) csőben a 100 rövidzárlat megszakad. Az ilykép ma­gára maradt rezgőkör, mely a (4) fojtó­tekercsből és a (13) kondenzátorból áll, bizonyos körülmények között az egyen­irányító üzemi feszültségénél magasabb 105 feszültséget állít elő, ami a (13) konden­zátor túlterhelését jelentené. Ez a túlfe­szültség akkor is felléphet, ha a (10) szikraközön és a (11) ellenálláson át ki­sütőkör alakulna, mivel a (11) ellenállást no általában oly nagyra méretezzük, hogy e kisíitőkör kisütőárama. nem lehet elég nagy. A találmány szerint tehát a jelen­séget azáltal küzdjük le, hogy a fojtó­tekercset és kondenzátort, további (14) 115 szikraközzel hidaljuk át, mely ielé (15) csil­lapítóellenállást kapcsolunk, mimellett a (14) szikraközt az egyenirányító üzem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom