111192. lajstromszámú szabadalom • Olajkábel berendezés

liiány van, a kábelben fellépő, az at­moszferikus nyomásnál kisebb nyomás folytán a kábel belsejében veszélyes üre­gek keletkeznek, sőt kívülről levegő és 5 nedvesség is hatolhat a kábelbe. Ezt a ve­szélyt a találmány szerint azzal küszöböl­jük ki, hogy a kábelt és a táptartányt ösz­szekötő vezetékbe szabályozószervet ikta­tunk, mely a telítőanyag átáramlási ke-10 resztmetszetét önműködőlég szabaddá te­szi, ha a két tartány között meghatározott nyomáskülönbség lépett fel, mim el lett azonban a nyomáskiegyenlítő tartány tói íi tup tartányba való átáramláshoz szüksé-15 ges nyomáskülönbség nagyobb, mint az ellenkező irányú áramláshoz szükséges nyomáskülönbség. Ezt oly szabályozó­szervvel érhetjük el, melynek egyetlen rugalmas fallal vezérelt szelepe van. 20 A rajzban az 1. ábra a találmány szerinti kábelberen­dezés vázlatos képe. A 2. ábra a szabályozószerv példaképeni kiviteli alakja. 25 Az 1. ábrában az (1, 1') és (1") kábel­hosszak (2) és (2') átmenő karmantyúkkal összekötöttek és ,a .kábelvonal egyik sza­kaszát képezik. A kébelszakaszhosszt a (3) és (3') zárókarmantyúk határolják és 30 (í) nyomáskiegyenlítő tartánnyal, to­vábbá (5) táptartánnyal van ellátva, mely utóbbi a kábellel (6) szabályozószerv ré­vén van összekötve. A táptartányokat és nyomáskiegyenlítő 35 tartányokat rendszerint a kábelhossznak végeihez, illetőleg a zárókarmantyúhoz csatlakoztatjuk, minthogy a kábel normá­lis átmenő karmantyúinál általában nin­csenek alkalmas eszközök a tartányokkal 40 való összekötéshez. Az átmenő karman­tyúkat azonban úgy is alakíthatjuk ki, hogy a kábelbe épített átmenő karman­tyúk a kábel belsejének külső szervekkel való összekötését lehetővé teszik. Ilyenkor 45 a tartányokat a zárókarmantyú helyett az átmenő karmantyúhoz csatlakoztatjuk. A 2. ábra szerinti (6) szabályozószerv három egymás mellett elrendezett és a kábel impregnáló anyagával azonos 50 anyaggal töltött (7, 8) és (9) kamrából áll. A (8) és (9) kamrákat (10) rugalmas fal választja el, mely a két kamra közötti nyomáskülönbségnek megfelelően mozdul el, a (9) kamrába azonban a rugalmas fal-55 nak a (9) kamrába való mozgását korlá­tozó (11) ütköző van, úgy, hogy a (10) fal csak a (8) kamra felé mozdulhat el. A (7) és (8) kamrákat egymástól szilárd (12) fal választja el, amelyben (13) szelep van. A szelep (8) kamra felől a (7) kam- 60 rába nyílik és (14) rugó nyomja a szelep­ülésre. A külső (7) és (9) kamrák egymás­sal (15) csővel, az (5) táptartánnyal (1. ábra) (16) csővel vannak összekötve. A középső (8) kamrát (17) cső köti össze a 65 kábel belsejével és ekként a (4) nyomás­kigyenlítő tartánnyal is, mely utóbbi a kábel belsejével állandóan összekötött. Ha a nyomás a kábelben és a nyomáskiegyen­lítő tartányban a táptartány nyomása 70 fölé emelkedik, tehát ha, a szabályozószerv (8) kamrájában a nyomás nagyobb, mint a (7) és (9) kamrákban, akkor a, (10) ru­galmas falat és a. (13) szelepet nyomás ter­heli. Míg azonban a rugalmas falat a (11) 75 ütköző helyzetében megtartja, a (13) sze­lep nyílhatik, amint a túlnyomás a (8) kamrában annyira emelkedett, hogy le­győzi a nyugalmi állapotban célszerűen előfeszített (14) rugó feszültségét. Ennek, 80 a rugó feszültségének változtatásával tet­szés szerint beállítható értéknek elérése után a telítőanyag a kábelből és a, nyomás­kiegyenlítő tartányból a táptartányba folyhatik. 85 Ha azonban a nyomás a (8) kamrában, tehát a kábelben és a nyomáskiegyenlítő tartányban, alacsonyabb, mint a (7) és (9) kamrákban, tehát a táptartánybau uralkodó nyomás, a (10) rugalmas fal a 90 (13) szelep felé mozdul el és nyitja azt, minek folytán a telítőanyagnak a táp­tartányból a kábelbe és a nyomáskiegyen­lítő tartányba, vezető útja szabaddá válik. Ebben a második esetben a szelep aiyitá- 95 sához szükséges nyomáskülönbség a sza­bályozószerv szerkezetének és a rugó be­állításának megfelelően sokkal kisebb, mint az előbbi esetben. Elegendő ehhez, hogy a rugalmas fal felülete elegendően ioo nagy legyen, p. o. kétszer akkora, mint a (13) szelep nyílása. A leírt berendezésnél a kábelben ural­kodó nyomást többé nemcsak a táptar­tány hidrosztatikus magassága hatá- 105 rozza meg, hanem a szabályozószervvel a kábelben a hidrosztatikus nyomásnál nagyobb nyomást is elérhetünk. Erinek folytán ,a kábel hűtési periódusa alatt a kábel és a nycmáskiegyeinlítőtartány no legnagyobb telítőanyag szükségletének pillanatában elegendő nyomás és ele­gendő telítőanyag van a kiegyenlítés részére, úgy hogy a légköri nyomásnál kisebb veszélyes nyomás keletkezését a ng táptartány elégtelen hidrosztatikus nyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom