111176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázszegény, kemény koksz előállítására

— 2 — arra, hogy a kátrányra való kémiai hatása (dehidrálás) folytán a kátrány koksztartalmát, valamint a szén-kátrány keverék eimixlgáló képességét növelje. 5 Kénnel való kísérletek esetén az a meglepő tapasztalat adódott, hogy kénnek, pl: szurokhoz való hozzáadása a találmány szerinti eljárásra hatásos, noha látszólag a kén nem gyakorol kémiai ha-10 táist a szurokra. A találmány szerint a nyomás alatti hevítést olyan anyagok jelenlétéhen is végezhetjük, amelyek az alkalmazott hőmérséklet körzetéhen •— a kénhez hasonlóan — fokozottabb mérték-15 ben nyúlósan folynak, ami a koksz keménységét szintén kedvezően befolyásolja. A bitumenek kezelése, ill. a kezeléshez szükséges anyagok hozzáadása a legkü-20 lönbözőbb módokon történhetik. A bitumeneket vagy az alkalmazandó kiindulási anyaghoz való hozzákeverés előtt készítjük ki ez anyagokkal vagy pedig a kezelésihez szükséges anyagokkal együtt ke-25 verhetjük a kiindulási anyaghoz. A nyomás alatti hevítés inei's gázok jelenlétében is történhetik. Kénben lehetőleg szegény koksz elérésére célszerűnek bizonyult az alacsony 30 hőfokú lepárláskor kapott gázoknak a nyomás alatti hevítés előtt vagy után iners gázokkal való elvezetése. Ez egyben a melléktermékek hozadékát is fokozza. Adott esetben úgy is eljárhatunk, hogy a 85 kokszon csekély levegő mennyiséget, amelynek oxigéntartalmát iners gázokkal csökkentettük, fuvunk át, ami elősegíti, hogy a kokszban még jelenlévő ként részben oxidáljuk és mint kéndioxidot elve-40 zessük anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy a koksztermelés a koksz elégése folytán gyakorlatilag számba jövő mértékben csökkenne. Az alábbiakban néhány kiviteli példá-45 val világítjuk meg e találmányt, 1. példa. A szokásos eljárásokkal gyenge minőségű kokszot adó kőszenet aprítunk és 10% kátrányszurokkal elkeverünk. A ke-50 verés célszerűen az olvasztott szuroknak az előnyösen mozgó és esetleg még meg is melegített aprított kőszénre való porlasztásával történik. Az így előkezelt szeneit most 20 atm. nyomáson alacsony hő-55 fokú lepárlásnak (schwelen) vetjük alá. A nyomás csökkentése után szépen folyt kemény kokszot kapunk 60—70%-os kitermeléssel. Az eljárásban mindenfajtájú hulladék szenet is felhasználhatunk. 2. példa. 60 Széntörmeléket vagy szcndarát —• esetleg porítás után körülbelül 8% aszfalttal keverünk és brikettezünk. A brikettet — úgy, mint az első 'példánál i— nyomás alatt alacsony hőfokon lepároljuk. 65 3. példa. Szénport" kb. 10% szurokkal és 1—2% kénnel — esetleg melegítés mellett — öszszekeverünk és nyomás alatt alacsony hőfokon lepároljuk. Némely esetben cél- 70 szerű kén helyett kéntartalmú szén adagolása. 4. példa. Közönséges vagy magasabb hőmérsékleten kátrányt levegővel kezelünk, amikor 75 is az itt végbemenő dehidrációs reakció gyorsítására még mangánoxidot, hoi-ganyoxidot, magnéziumoxidot vagy gyepvasércet keverünk katalizátorként hozzá. Az így kezelt kátrányt, amely több koksz- 80 maradókot ad, most pl. kőszénnel keverjük össze, mégpedig 40 rész kátrány, 60 rész szén arányában, aztán esetleg szárítjuk, majd 10 atm. nyomáson a kokszo lásnál ismert .módon hevítjük. 85 5. példa. Széntörmeléket vagy széndarát kb. 20— 40 % melasszal keverünk és brikettezünk. A brikettet megfelelő tartányban gáztúlnyomás alatt hevítjük. 90 A betartandó hőmérséklet, a felhasznált kiindulási anyag és a hozzáadott anyaghoz igazodik. Már kb. 500 C°-nál kemény, sült és folyt kokszot kapunk, amely a legjobb kőszénkoksszal egyér- 95 tékű. Az eljárás azonban bármilyen más ismert kokszolási hőmérsékleten is vége zlieiő. Az új eljárás szerint készült koksz kemény és többnyire sült és folyt, úgy 100 hogy nagyolvasztóhoz, kupoló kemencéhez, folytonégő kályhához stb-hez is alkalmazható. Ez a koksz szénben gazdagabb és kénben, valamint természetesen gázban is szegényebb az eddig ismert el- 105 járásokkal készült koksznál és a levegővel szemben kedvező reakcióképességű. Szabadalmi igények: 1. Eljárás gázban szegény, kemény koksz előállítására, amelyet az jellemez, 110 hogy bármilyeu fajtájú széntartalmú