111169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék betoncölöpok előállítására

— 2 — kalapács a cölöp sarujára, a másik kalapács pedig a cső végére ütött, úgy hogy mindkét kalapácsot a cső és saruja behajtására használták. Ezenkívül a felső 5 kalapácsot a vele emelkedés közben kapcsolódó, alsó kalapács emelte fel és az alsó kalapácsot a cső kihúzása alatt nem használták betondöngölésre. A találmány szerinti eljárásnál a cölöp képzéséhez a 10 cső egész behajtását a felső kalapács végzi, miközben a belső kalapács nem működik; az utóbbit csak a beton döngölésére használjuk a cső kihúzása alatt, amikor viszont a felső kalapács van üzemen 15 kívül. A betont, előnyösen, száraz vagy félig száraz állapotban helyezzük be. Alkalmas talajviszonyok mellett a cementet, valamint a durva és finom adalékokat egész 20 szárazon vihetjük be; a talajvíz elegendő lesz a cement hidrálására. De más esetekben is a félig száraz beton rendszerint előnyösebb, mint a tekintélyes mennyi ségű hozzákevert vizet, tartalmazó beton. 25 A döngöléssel a cölöpön akár vastagításokat vagy kidudorodásokat képezhetünk ki, akár pedig csupán jól döngölt cölöpöket készíthetünk, lényegileg, hengeres alakkal. 30 Miután a cölöp elkészült, a csövet a kerettel együtt rögtön a következő cölöp behajtásához szükséges helyzetbe vihetjük anélkül, hogy a döngölő kalapácsot el kellene távolítani, a talajra helyezni, 35 majd az előzőleg a talajra helyezett főkalapácsot a kiindulási helyzetébe felemelni, am:i pedig a korábbi eljárásoknál szükséges volt, melyek külön behajtó ós döngölő kalapácsokkal dolgoztak. 40 A mellékelt rajz a találmány szerinti készülék két foganatosítási alakját példaképen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábrán a csövet már behajtottuk a talajba és az első betontöltetet már hehe-45 lyeztük. A 2. ábra a cső alsó részének hasonló nézete abban a helyzetben, amelyet a cső a kihúzásának első szakasza után foglal el, miután az első betonadagot vastagítás 50 vagy kidudorodás képzésére ledöngöltük. A. 3. ábra hasonló nézet a cső második emelése után, friss betoníöltetíel, döngölésre készen. A 55 4. ábrán a csövet újból felemeltük és a betont újai)]) vastagítják, illetve kidudorodás képzésére ledöngöltük. Az 5. ábra második foganatosítási alakként gőz-ejtőkalapácsot tüntet fel vázlatosain. A (G) kötelekkel mozgatott (F) ejtőkala- 60 pács először az (A) csövet a lazán ráhelyezett (B) sarúval vagy záróvéggel együtt a talajba hajtja (1, ábra), amikoi is az az (E) fabetét közvetítésével a (C) üllőre íit. A cső felső részének (M) sze- 65 rneiliez erősített (H) kötelek csőrlőhöz vagy más hasonló géphez visznek, melyet a cső kihúzására használunk. A (K) döngölő kalapácshoz erősített (P) kötél az (F) ejtőkalapácson, (E) betéten és (C) üllőn 70 egyenesen átmenő (O) furaton halad át. A döngölő kalapács aránylag súlyos, hogy erős ütést adjon, de átmérője akkora, hogy a kalapács az (R) fegyverzet közé fér ós elegendő helyet hagy a köréje ön 75 tött (J) betonnak is, melyet a cső oldalán, közvetlenül az üllő alatt elrendezett (1)1 öntőszájon át viszünk a csőbe. A (K) döngölő kalapács szabadon függ a csőben és ennek behajtása alatt nem jár 80 fel-alá. A behajtás befejeztével az emelőcsörlő, melyhez a (G) köteleket kötöttük, kikapcsolódik a hajtóművéből, míg a csőrlőnek az a dobja, mely a (K) döngölő kalapács (P) kötelét mozgatja, a 85 hajtóművel kapcsolódik, úgy hogy a döngölés nyomban megindulhat. A 2. ábrán az (A) csövet rövid darabbal kihiiztuk és a (J) betont ledöngöltük, minek folytán az, kinyomódva, a helyén 90 maradó (B) sarú fölött a (Q) kidudorodás alakját vette fel. Ezután további betont öntünk be és a csövet ismét feljebb emeljük, majd újabb döngöléssel a második (S) kidudorodást 95 létesítjük, amint ezt a 3. ábra szemlélteti, melyen már a következő betontöltet is a helyén van. A 4. ábrán a csövet még tovább emeltük és újabb döngöléssel a harmadik (T) 100 kidudorodást lét e sí t ett ük. A cölöp ily módon fokozatos felépítéssel készül el. Az 5. ábrán gőzkalapács (f) hengere fel-alá mozog" a (g) dugattyúhoz képest. 105 melyet a csőalakú (h) szár hord. Utóbbi a (k) fedőlapon alkalmazott gőztömítés, valamint az (1) fenéknél létesített csúszóérintkezés útján kapcsolatos a kalapácscsal. A döngölő kalapács (P) kötele a cső- 110 alakú (h) száron halad át, melynek végén az (m) karima közvetíti az ütést a kalapácsról az (E) betéten át a (C) üllőre. A gőzkalapács ilyen kiképzése esetén ? henger felső részébe gőzt bocsátunk, mely a kalapácsot a csőalakú (h) száron felemeli. Ezután a gőznyomást megszüntetjük, mire a kalapács leesik. A kalapácsot