111139. lajstromszámú szabadalom • Vákuumtömítően zárt szénívvlámpa és eljárás szénelektródáinak előállítására
Megjelent 1934. évi november li ó 15-én . MAG TAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111139. SZÁM. — vn/h. OSZTÁLY. Vákuumtömítően zárt szénívlámpa és eljárás szénelektródáinak előállítására. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég Berlin (Németország). A bejelentés napja 1933. évi november hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 27-ike. Ismeretesek már olyan higanyfenéktestes szénívlámpák, melyek vagy légmentesek vagy pedig közömbös gázokkal, mint nitrogénnel vagy nemes gázokkal 5 vannak megtöltve vagy pedig csupán úgy vannak tömítve, hogy a higanygőzök kilépése ugyan meg van akadályozva, de levegő a lámpákba bejuthat. Ezeknek a lámpáknak a higanynak az üzem közben 10 való elpárolgása folytán számos különleges célra használható spektrumuk van és egyidejűleg a fénytermelésük is fokozódik, továbbá az elektródák kisebb mértékben fogynak. Ezek a lámpák ennek 15 ellenére sem tudtak a gyakorlatba átmenni, mert még messzemenően gáztalanított elektródák alkalmazásánál is a lámpa edényén már rövid munkaidőtartani után zavaró, a fényt abszorbeáló le-20 csapódás mutatkozott. E nem kívánatos csapadék képződését úgy kerülhetjük el, hogy a találmány értelmében higanyfenéktestű, vákuumtömítően elzárt szénívlámpánál gázalap-25 töltés gyanánt tiszta oxigént Vagy nitrogénmestes, oxigéntartalmú gázokat, célszerűen tiszta széndioxidot vagy tiszta szénmonoxidot vagy e kettő keverékét alkalmazzuk. Lecsapódás még ezer órás 30 működés után sem képződik, ami azzal magyarázható, hogy az elektródák szene és a töltőgázok között körfolyamat lép fel, mely nagyon gyorsan dinamikus egyensúlyhoz vezet kizárólag megfordít-35 ható reakciókkal. A dinamikus egyensúly létrehozását a nehéz higanyatomoik jelenléte nyilvánvalóan rendkívüli módon elősegíti. A lecsapódás képződésének csökkenésével egyidejűleg ugyanabból az okból a szénelektródák gyakorlatilag 40 nein fogynak. Abból a célból, hogy elektromos világítóosöveknél, melyeknek a szénmonoxidból vagy széndioxidból való és fénykisugárzásra gerjesztett töltésük van, fehé- 45 rebbnek látszó fényt állítsunk elő, már javasolták, hogy az ilyen csöveknél folytonosan felhasználódó, javarészben csupán a milliméter törtrészét kitevő nyomás alatt álló gázt az egyik vagy mind- 50 két szénelektródával együttműködő oxidelektródák útján fejlesszük, melyek a hevítésnél egyidejíűleg kevés fémgözt is hasítanak le. A találmány szerinti lámpánál ezzel szemben, mint szénívlámpák- 55 nál szokásos, csupán szénelektródákat alkalmazunk, melyek között a lámpa tartályában elrendezett higanyfenéktest keskeny higanyfényívet képez. A már a lámpa üzembehelyezése előtt a lámpában 60 lévő töltőgáz, melyet különösen a lecsapódások képződósének meggátlására alkalmazunk, olyan nyomású, hogy a gázt a lámpa üzeme közben nem kell utánpótolni. 65. Az alkalmazott töltőgáz nyomása az előállítandó fényív hosszához igazodik. 10 cm-es és ennéil hosszabb fényívek előállítására célszerűnek bizonyult hidegen 5—50 mm nyomás alatti töltőgázt alkal- 70 mázni. A lámpa elektródáit célszerűen ismert módon messzemenően tisztítjuk. Különösen célszerűnek bizonyult az elektródákat széntetrakloridatmoszf órában mintegy 2200 C °-on kiizzítani, majd hidro- 75 génben mintegy 3000 C°-on grafitozni.
