111137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozó áramú fényívek eloltására

— 2 — séget 'kelt, amely mindegyik (3) részecs­kén támad és ezeket a részecskéket gyor­sítja. A (b) gyorsulást a következő egyen­let adja: m Ebben a kifejezésben (E) a villamos mezőerősség pillanatnyi értéke, (<i) a villamos töltésű részecskék elemi töltése, (m) pedig egy ily részecske tömege. Ila 10 már most a 3. ábra szerint valamely ré­szecskére az alább, leírt módon anyagot viszünk fel, akkor egy oly töimegré­sísecske keletkezik, mielynelk össztömege M. ' in m\ E kifejezésben (m') a: fel-15 rakott részecskék tömege a részecskék töl­tése változatlanul (q), úgyhogy a gyor­sulás • 1 m -j- m m Miivel (m') közel egymilliószor nagyobb, 20 mint (m, b'), kb. egymilliomod része (b)­nek, e részecskék tehát gyakorlatilag nem mozognak. Ez annyit jelent, hogy az áram megszakad. A felrétegezendő 'anyag lehet szilárd 25 anyag, ,pl. por vagy. korom. Mint folyé­kony anyag különösen víz alkalmas. A fényív eloltásához szükséges feltétel, t. i., hogy az átmenő áram null értéke mellett az elektródák közötti térben ré-30 tegezhető részecskék legyenek jelen, a találmány értelmében különösen jó ered­ménnyel • azáltal elégíthető' ki, hogy az elektródák közötti térbe gázt vagy gőzt vezetünk, melynek meg van az a tuílaj-35 donsága, hogy abból lehűlés alkalmával lerakódásra képes, finoman elosztott, szi­lárd vagy folyékony anyag váljék ki és hogy ezt a gázt vagy gőzt az áram null­értékének pillanatában hűtjük. 40 Acethylengáz pl. lehűlés közben kor­mot, vízgőzit és kondenzált vizet választ ki. Különösen alkalmas telített vízgőz. Ennek az eljárásnak, amely szerint ia fényív terébe gázt vagy gőzt vezetünk 45 be, az az előnye, hogy a gázok vagy gő­zök azon tulajdonsága, következtében, hogy azok expandálnák és így minden teret igyekeznek egyenletesen kitölteni, az, elektródák közötti térben mindig van 50 elegendő mennyiségű el nemi használt gőzr vagy el nem használt gáz és a fény­- ívben jelen levő gáz- vagy gőzalakú anyag mindig újjal pótlódik, úgy hogy abban a pillanatban, amikor az átmenő áram értéke nulla, a fényív útjában min- 55 dig bőségesen áll rendelkezésre lerakó­dásra képes anyag. Ezt a természetes expansiot az elektródákat körülvevő zárit térben mesterséges áramlásnak létesíté­sével tovább fokoahfatjuk, pl. úgy, hogy 60 a gázt vagy a gőzt az elektródákat ma­gában foglaló edényből kiáramoltatjuik. A szilárd vagy folyékony részecskék­nek a gázból vagy a gőzből való kivá­lasztásához szükséges hűtést azáltal ér- 65 heitjük el, hogy a gázzal vagy gőzzel munkát végeztetünk, pl. azt adiabatiku­san expandáltatjuk, vagy pedig abbóll meleget vonunk el. A gőzt vagy gázalakú anyagot célszerűen egy folyadékból ál- 70 lítjuk elő, amelyet a fényívvel hevítünk. Mivel a fényív csak abban a pillanat­ban oltható el, amikor az átmenő áraim értéke nulla és mivel egyszerű eszközök­kel a, lerakódásra alkalmas anyagot neim 75 sikerül pontosan ebben a rövid pillanat­ban az elektródák közé vinni, gondoskod­nunk kell arról, hogy a lerakódás lehe­tősége egy bizonyos időtartamon belül fennáljon, mely időtartam legalább ép- 80 pen olyan hosszú, mint a megszakítandó váltakozó áram félperiódusának tartama. Hogy a lerakódás lehetősége a félperdó­dus egész tartama alatt fennálljon, ezen idő alatt állandóan friss lerakódásra ké- 85 pes anyagot kell a fényív pályájába be­vinni. Ha a fényív oltására kiválasztásra képes gázokat, vagy gőzöket zárt elek­tródaedényben alkalmazunk, akkor min­den egyes oltás előtt ebbe az, 'edénybe 90 annyi gőzt vagy gázt kell bevezetni, vagy abban előállítani, hogy a mennyi­ség a fenti feltételt kielégítse. Hasonló módon a gázt vagy a gőzt, mely a szi­lárd vagy folyékony részecskéket kell 95 hogy kiválassza, ugyancsak egy fél hul­lám ideje alatt állandóan kell hűtenünk. A fényív oltására a találmány értel­mében tehát nem kell az elektródák és a töltött részecskék közé szigetelő testet 100 bevezetni. Más szóval tehát az erre a célra eddigelé használatos olajdielekitri­kum elmaradhat, miáltial az üzemzava­rok egyik főoka elesik. Tudvalevő ugyanis, hogy a fényív hatására az olajban 105 levegővel való keveredés robbanó gázo­kat létesít.. • Az' elektródák egymástól való távol­sága és a nyitás sebessége az oltás szem­pontjából a találmány szerinti berende- 110 zéshél alárendelt szerepet játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom