111110. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes rajz- és mérőeszköz
— 38 — illetve iirónhegy helyett tetszésszerinti (r) lyukasztó, recéző, díszítő vagy mintázóeszköz is lehet az (m) hüvely egyik végéhen megerősítve (4. ábra). 5 A vonalzó egyik végére a szögbeosztással ellátott (s) negyedkörív van felrajzolva, melynek (helyén a vonalzó átlátszó anyagból készül, hogy ily módon a szögmérés lehetővé váljék. Ugyanezen a vo-10 nalzóvégen a vonalzó két széléből, valíamint az ezekkel 45° szöget bezáró (t) vonalból alkotott egyenlőszárú derégszögű háromszög van feltüntetve. A vonalzó középső részén a (v) vízmér-15 ték van, a vonalzó hosszéle mentén pedig két (z) mérőpofa van elhelyezve, melyek egyike helytálló, másika pedig az (y) rudakon eltolható és utóbbi az (x) skála előtt elmozgó ;(w) mutatóval van ellátva. 20 A rajzeszközzel lehet egyenes vagy derékszöget bezáró vonalakat, vagy pedig köröket rajzolni. Körnajzolásnál az. (f) forgástengely alkotja a. rajzolandó kör középpontját, az irónt pedig abba a (k) 25 vagy (kl) nyílásba helyezzük be, mely az (f) tengelytől a rajzolandó kör sugarának megfelelő távolságban van. Ilyenkor az (f) tengely szárát kissé benyomjuk a vonalzó kúpos középfuratába, hogy a tengely 30 vége túlnyúljon a <d) lábak alsó oldalának síkján és belehatolhasson a rajzoló asztalba. Ha több kört akarunk egyszerre rajzolni, több irónt is el lehet helyezni a vonalzó (k, kl) lyukacskáiban. Nagyobb 35 sugarú kör rajzolásánál nem az (f) tengelyt választjuk a 'kör 'forgástengelyéül, hanem a 3. ábrán feltüntetett forgáscsapot a vonalzó egyik (k) nyílásában rögzítjük és e nyílástól a, rajzolandó kör sugará-40 nak megfelelő távolságban helyezzük el a rajzoló irónt. Ugy a forgáscsapnak, mint az írómnak megerősítése olymódon történik, hogy a z (m) hüvelyből kiálló (p) nyúlványokat átbujtatjuk a (k) vagy (kl) nyí-45 lások (1) csatornaágain és azután a hüvelyt kissé elforgatjuk saját tengelye körül, miáltal a (p) nyúlványok beszorulnak a vonalzó (a, b) lemezei közti (c) hézagba. 50 Abban az esetben, ha nem rajzolni, hanem recézni vagy lyukasztani akarunk, akkor irón helyett a 4. ábrán (feltüntetett reeézőt, illetve lyukasztót erősítjük be a vonalzó megfelelő nyílásába. 55 Yastagságmérésn-él a mérendő tárgyat befogjuk a (z) pofák közé és az (x) skálán olvassuk le a vastagságot. Szögmérésnél a mérendő szög, a fokbeosztásos (s) negyedkörön olvasható le. Szabadalmi igények: 60 1. Egyetemes rajz- és mérőeszköz, azzal jellemez ve, hogy egyik hosszéle mentén centiméterbeosztással, valamint hossz-és keresztirányban egymástól bizonyos távolságban elrendezett és a távolsá- 65 go'knak megfelelően számozott lyukacskálkkal, középen pedig állítható forgástengellyel ellátott vonalzóból, valamint ennek lyukacskáin átdugható ós azokban rögzíthető, forgástengelyt, 70 irónt vagy valamilyen recéző vagy mintázó eszközt magábafogadó hüvelyekből áll, mimellett <a vonalzó még szögmérővel, vízmérővel és vastagságmérővel is el van látva. 75 2. Az 1. igényben védett egyetemes rajz-és mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonalzó két egymásra helyezett lemezből van összetéve, melyek között rés van hagyva ós §o melyek közül az alsó lemezhez lábak vannak erősítve. 3. Az 1—2. igényben védett egyetemes trajz- és mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonalzót alkotó 85 lemezek a vonalzó azon helyén, ahol a szögmérő van, átlátszó anyagúak. 4. Az 1—3. igényben védett egyetemes rajz- és mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonalzó lyu- 90 kacskái a hosszközépvonal mentén vannak elhelyezve és úgy vannak számozva, hogy a vonalzó középpontjától egyik oldalra eső lyukaosikák melletti számok fí lyukaknak a középpontjától 95 mért .milliméter távolságát jelzik, a vonalzó középpontjától másik oldalra eső lyukacskák melletti számok pedig e lyulkaoskáknak a középponttól mért, valamint a középpontnak és az ellen- 100 kező irányba eső legtávolabbi lyuknak együttes távolságát jelzik. 5. Az 1—4. igényben védett egyetemes rajz- és mérőeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vonalzón kereszt- 105 irányban elhelyezett nyílások ívalakban feküsznek és a vonalzó középpontjától oly távolságban vannak, mint a hosszközépvional mentén fekvő egyik nyílás távolsága, valamint ezen nyí- 110 lás és a rákövetkező nyílás közti távolság valamely meghatározott hányadrésze. 6. Az 1—5. igényben védett egyetemes
