111019. lajstromszámú szabadalom • Fading-kiegyenlítő eszközökkel ellátott rádióvevőkészülék

- 2 — alkalmazásának példáját az ábra mu­tatja. Az (R) esőnek (K) katódája, a ka­tódát követő (Gl) vezérlőrácsa, azt követő (G2) első árnvékolóráesa, mely a vezérlő-5 i-ácsot valamennyi további ráccsal szem­ben kapaeitive leárnyékolja, (G3) fékező­rácsa és azt követő (G4) árnyékolórácsa van, melynek áthatása a íékezőrácson át 10% nagyságrendű vagy ennél kisebb. 10 (A) az anóda, melynek a második árnyé­kolórácson való áthatása, nagy ellenállás elérése végett kicsi (mintegy 25%). A második árnyékolórácsnak nem kell a-s anóda és fékezőrács között teljes ka-paci-15 tiv leárnyékolást adnia. Célszerű, ha a két árnyókolóráesot a cső belsejében egy­mással összekötjük, úgy hogy egy aljzat­csapot megtakaríthatunk. Az összekötte­tést a vákuumedény belsejében vagy pa-20 dig az aljzatban létesíthetjük. Az érkező váltakozófeszültséget a (Gl) első rácshoz vezetjük. Az anódáramkörben (L, C) len­dítőkerék áramkör van, melyről a fel­erősített váltófeszültséget levesszük, vagy 25 szükség esetén tovább erősítjük, majd (Gl) diodaszakaszban egyenirányítjuk. A kisfrekvencia-erősítőt (a, b) pontokra kapcsoljuk. Az egyenirányításnál létre­jövő egyenáramú feszültséget, amelyet a 30 modulált nagyfrekvenciás váltóáram hordhullámának erőssége határoz meg, (R) ellenállásról az (KL, Cl)szűrőtagon át vészük le és (G?<) fékezőrácshoz oly sar­kítással vezetjük, hogy erős hordhullá-35 moknál a fékezőrács erősebben legyen ne­gatív. így önműködő hangerőszabályo­zást érünk el. A cső belső ellenállása elég nagy ahhoz, hogy az anódkörben a rezgő­kör közvetlen alkalmazkodását érjük el 40 és így a cső teljes erősítését kihasznál­hassuk. ' 8 i Kombinált szabályozásnál a szabályozó feszültséget az első és harmadik rácshoz. míg a nagyfrekvenciát csak az első rács­hoz vezetjük. 45 Szabadalmi igényel?: 1. Elektroncső katódával, anódával és ezek közt lévő négy rácselektródával, amelyre jellemző, hogy az egyik rács­elektróda áramátboesátóképessége és 50 vagy a katódától való távolsága tekin­tetében nem homogén kialakítású. 2. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a katódától számított harmadik rács 55 nem homogén kialakítású. 3. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a katódától számított harmadik rács elliptikus vagy ovális keresztmet- 60 szetű, míg a többi, a katódát körül­vevő elektróda körkeresztmetszetű. 4. Az 1. igényben védett elektroncső ki­viteli alakja, amelyre jellemző, hogv a katódától számított harmadik rács 65 a katódához képest excentrikus elhe­lyezésű. 5. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre az első két rács oly tekercselése a jellemző, hogy 70 azok áthatása a katóda irányában különböző, és az anódáramkarakterisz tika logaritmikus lefolyású. 6. Az 1. igénypontban védett elektroncső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy 75 a második és negyedik rács a csövön belül, tehát vagy a vákuumedényben, vagy az; aljzatban egymással vezetői­leg összekötött. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom