111002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű cefrék feldolgozására

— 3 — keresztül, fokonkint ellenőrizhető és tetszőleges fokon megszakítható. 3. A találmány szerinti eljárás meggátolja ama fehérjeveszteségek bekövet-5 kezését, amelyek a fehérjetartalmú cefréknek máskülönben szokásos felfőzésénél azért lépnek fel, mert a fehérjét koagulálják, a derítésnél a törkölyökben visszatartják és így az egyáltalán nem, 10 vagy csak egészen minimális mennyiségben jut a szűrt lébe. 4. Különösen a sajtolt élesztő előállításánál kitűnt, hogy e fermentatív úton feldolgozott fehérjetartalmú cefrék, még a 15 legtakarékosabb cukorhasználatnál is, az élesztőseiteknek az eddiginél sokkal nagyobb mérvű szaporodását idézik elő és jelentékenyen fokozott hozamot adnak, mert egyrészt nagymennyiségű fehérje a 20 legkönnyebben felszívódó alakban (aminosavak, pl. aszparaginsav) áll rendelkezésre, másrészt pedig az élesztőszaporodást zavaró alkoholnak csak igen csekély mennyiségei képződnek. Az alkalmazott 25 cukormennyiségeknek végső elerjesztése a találmány szerinti eljárásban maradéknélkül megy végbe, azaz maradékcukrot nem hagy hátra. A malátában lévő malátapeptáznak az 30 elcefrézendő nyers anyagok fehérjeanyagaira gyakorolt, pl. a sörfőző és rokon iparokból ismeretes behatása túl csekély ahhoz, semhogy azzal a fent felsorolt hatásokat csak megközelítőleg is el lehessen 35 érni. A sörfőző iparban tekintetbe jövő malátapeptázmennyiségek és e malátapeptáznak a fehérjeanyagökra gyakorolt, igen lassú behatása esetén a nyersanyagokkal a cefrébe bevitt fehérjeanyagok-40 nak csak igen csekély törtrészét lehet a jelenlévő malátapeptázzal lebontani. A sörfőző iparban a fehérjeanyagok túlnyomó része a cefre felhevítése folytán koagulálódik és a leszűrésnél visszama-45 rad. A tiszta léhez bizonyos esetekben még peptázdús malátakivonatokat adtak, avégből, hogy a még a lében lévő, már oldott fehérjeanyagökból álló csekély részletet tovább bontsák le. Ezt az utólagos peptoiiizálást azonban nem a lének nitrogénnel 50 való dúsítása végett, hanem teljesen glutinmentes sörök elérésére alkalmazták. Ha a növényi nyersanyagokban lévő fehérjeanyagok egész mennyiségét, sőt még járulékos fehérjeanyagokat az erjesztő 55 médiumnak nitrogénnel, peptáz-dús malátakivonatok segélyével való dúsítása végett akarnánk lebontani, úgy ehhez óriási malátameniiyiségekre volna szükség, melyek már egymagukban is lehetetlenné 60 tennék az eljárásnak gyakorlatilag gazdaságos keresztülvitelét. Ettől eltekintve, az ily peptonizáláshoz szükséges hosszú idő alatt az erjesztő médinmnak mélyreható és igen káros változásai mennének végbe. 65 Szabadalmi igéynek: 1. Eljárás igen nitrogéndús erjesztőmédiumok előállítására, mindennemű mikroorganizmusokhoz, különösen élesztőkhöz, azzal jellemezve, hogy az elcefré- 70 zendő nöivényi nyersanyagok fehérjeanyagait előbb járulékos fehérjebontó állati fermentumok (pankreatin, vagy ennek erjesztő komponensei, pepszin) segélyével feltárjuk, mire a cefrének 75 szokásos további feldolgozását foganatosítjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás megoldási módja, azzal jellemezve, hogy a fehérjebontó fermentumoknak a fehérje- 80 anyagokra való behatását megszakítjuk, mihelyt a fehérjebomlásnak az alkalmazandó erjesztő organizmushoz megkívánt fokát elértük. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás meg- 85 oldási alakja, módja, azzal jellemezve, hogy a fehérjeanyagok bomlási termékeit, melyeket a fehérjetartalmú növényi nyersanyagoknak fehérjebontó állati fermentumdkkal való proteolitos 90 emésztéséből kaptunk, az erjesztő médiumhoz adjuk. 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás megoldási módja, azzal jellemezve, hogy a fehérjetartalmú növényi nyersanyagok 95 fermentatív feldolgozását aktív szén jelenlétében foganatosítjuk. Fallas nyomda, tudiipest.