110993. lajstromszámú szabadalom • Magasfeszültségekhez való ívkisüléses kisütőcső

- 2 — sógre való tekintettel is csekélynek kell lenni, még pedig annál csekélyebbnek, minél magasabb a feszültség, nehogy átüt tes-sék. Ezzel szemben azonban másrészt í> magasabb feszültség az összekötőrészek nagyobb szigetelőhosszát kívánja meg. Ezek az egymással ellentétes feltételek eddig lehetetlenné tették, hogy egy bizonyos feszültséget túllépjünk. 10 E nehézség legyőzése végett a fémtestek egymástól való legkisebb távolságait kisebbre választjuk, mint a szigetelő összekötő részek mindenkori hosszát. Ezt úgy érhetjük el. hogy a szigetelő részek ki 15 vannak öblösítve, esetleg hullémosítva, vagy úgy, ihogy a szigetelő összekötőrészek a vezetőtestek végein túlnyúlnak. Ennél a foganatosításnál egymásban folytatódhatnak. A eső méretei így csekélyebbekké •20 válnak, mintha az ismert szelepeket a magasabb feszültségnek megfelelően megír ossz,aibít a n ók. Az átütés elleni biztonságot fokozó e rendszabály folytán látszólag a visszu-25 gyújtás lehetősége adódik az ionizáció előidézésére elég hosszú, görbített összekötővonalak mentén az összekötőrészben vagy e rész és a vezetőtestek által bezárt térben. De azt tapasztaltuk, hogy ezek az 30 átütések is elkerülhetők, hacsak ez a bezárt tér elég szűk. Ennek lehetséges magyarázatát alább a rajz kapcsán adjuk meg. A cső gáztöltése ily csöveknél szokásos 35 gázból, pl. argonból, neomból vagy ezek keverékéből állhat. Gáztöltésen azonban egy vagy több ionizálható gőz vagy egy vagy több ily gőznek egy vagy több gázzal való keveréke is értendő. Gőzök al-40 kalmazásánál a nyomás a csőben elgőzölögi ethető anyag, pl. higany, nátrium, magnesium készletének jelenlétével könynyen fenntartható, úgy hogy túlsók gáz abszorbeálása esetén működő külön re•45 generáló berendezésekre nincs szükségünk. Ez anyagok némelyikét, pl. magnéziumot, hogy elegendő inagas nyomást létesíthessünk, külön eszközökkel kell melegítenünk, erre bizonyos körülmények 50 között az izzókatódát is felhasználhatjuk. Más anyagoknak már szobahőmérsékleten megfelelő gőznyomásuk van és ezért előnyben részesítendők. Különösen alkalmas erre higany, mellyel a találmány 55 szerinti cső oly hőmérsékleten, mely 0,001—0,01 mm gőznyomást idéz elő, jól működik. A cső kényelmes előállítása szempontjából különösen célszerű foganatosítási alak az, amelynél a kisülési csatorna fa- 60 lát magában véve ismert módon fémgyűrűkből állítjuk elő, melyek közbeforrasztott üvegszakaszokkal váltakoznak, míg mindegyikük egy vezetőtestet vesz körii.1 és támaszt meg, mimellett a vezető- 65 testek a cső hosszirányában nagyobb távolságra terjednek ki. mint az őket körülvevő fémgyűrűk, rigy liogy a fal üvegszakaszai hosszabbak, mint az egymást követő vezetőtestek egymásközti távol- 70 ságai. A fémgyűrűk az általuk körülvett vezetőtesttel egy fémdarabból állíthatók elő. Az egy darabból való előállításnak azonban hátránya van. A hozzáforrasz'tásnál a fém forrasztási széle izzóvá hevül. A fémen ennek folytán bizonyos körülmények között oxidhártya keletkezik, mely kisebb-nagyobb mértékben az egész testre kiterjed. Üzemközben e réteg ré- §C szeeskéi lassankint szétporlódnak és csapadékot képeznek a fal üvegrészein, jnelyek ennek folytán szigetetőképességüket elvesztik. Ha a fémgyűrűket mint egyes részeket külön készítjük, úgy hogy Sc a vezetőtesteket beléjük a hozzáforrasztás megtörténte ntán helyezzük, ennek a csapadéknak a képződését elkerüljük. Más célja is lehet az ily különválasztott foganatosításnak. Ha higanyt alkalmázunk gőzt szolgáltató anyagként, akkor nem kívánatos, hogy ennek a folyadéknak a cseppjei a vezető testen összegyűljenek, mert visszagynjtásokat idézhetnek elő. Ezért ez esetben a testeket 9i elv anyagból készítjük, melyet a higany nem nedvesít meg, pl. szénből, zirkónininból vagy azokat ily anyagból való bevonattal látjuk el. Fémgyűrűk és szénből való, lazán be- l1 helyezett perselyek kitűnő kombinációt adnak. A helyes feszültségeloszlás fenntartása céljából a vezetőtestek impedanciák, előnyösen kondenzátorok útján a csövön kívül egymással összeköthetők. 1 Ezeket az impedanciákat azonban egészen vagy részben a testek kölcsönös kapacitása is pótolhatja. Hogy evégett a kapacitást növeljük, a vezetőtesteket i'rgy képezhetjük ki és úgy rendezhetjük el, l hogy egymást, esetleg kétszeresen vagy többszörösen, átlapolják. Azt tapasztaltuk, hogy ha a vezetőtestek belső átmérője hosszuk mentén változik, a gyújtás a helyes értelemben ] könnyebben megy végbe, ha a legszűkebb oldal az anódkamarára néz. Néhány foganatosítási példa kapcsán