110989. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés

ennélfogva lesülyed az aknatérbe az izzó réteg fölé. A gyakorlatban sokszor nagy fontosságot szoktak tulajdonítani a pótlevegő elő-5 melegítésének. A találmány pedig éppen a friss levegő és a meleg éghető gázok fajsúly különbségét használja fel a tökéletes keveredésre; itt a pótlevegő keveredés közben melegszik fel, ami oly töké-10 letes keveredést létesít, hogy kisebb légfelesleggel érhető el a tökéletes égés. A használatos tüzelő-berendezéseknél a pótlevegő sok esetben már előbb felhígul széngázokkal, .mielőtt a lángtérbe jutna, 15 sok esetben pedig a forró gázok és a forró levegő rétegződnek (lamináris (áramlás),, ennél a szerkezetnél azonban az égés fészkében, az akna lángtengercben, történik a friss levegő keveredése. 20 A tüzelőanyag tetején képződött hamu és salak hosszabb ideig megvédik az izzó réteget a kihűléstől akkor is, ha az égés csendesre van szabályozva. Gyúlékony tüzelőanyagoknál, ha azok elégetésekor nem 25 képződik salak, csak könnyű hamu, (aminők például az ahidrált lignitek) előnyös, ha a tüzelőanyagot valamely nem éghető anyagból való védőréteggel óvjuk a kihűlés ellen, mely azonban hézagjain, vagy 50 likacsain keresztül a gázokat átbocsátja. Ez a betét készülhet samottból, de megfelelő a tüzelőanyagra adagolt cserép, vagy téglatörmelék, sőt régi salak is. Hogy az égés megkezdődhessen és a védő-35 réteg áttüzesedjen, föléje begyújtás előtt még megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot kell rakni. Az 1. és 2. ábrákban vázolt egyaknás tüzelőberendezésnél ez a (v) védőréteg ab-40 ban a mértékben sülyed, ahogy a tüzelőanyag fogy, de mindvégig megvédi az alatta lévő izzó réteget a gyors kihűléstől és elősegíti, hogy az alulról jövő, a tüzelő rétegen keresztül haladó gázokban 45 a széndioxid szénmonoxiddá redukálódjék és hogy a tüzelőanyagból elpárolgó, felszálló vízgőz az izzó szénrétegen áthaladva szénrnonoxidot létesítsen és hidrogén váljék szabaddá. 50 A leírt tüzelőberendezésben a kátránygőzök is elégnek és olyan tökéletes az elégés, hogy a tüzelőberendezésből nagy hőfokkal távozó füstgázok valamely meleget hasznosító berendezésben, pl. fűtő.55 testben, jól lehűthetők anélkül, hogy kátrány vagy vízgőzök korai lecsapódásától kellene tartani. Ha az. aknában csak kevés szenet akarunk begyújtani, akkor a még hideg aknában nem érvényesülhet kellő mértékben 60 a friss levegő lefelé sülyedése s ezért az (m) menyezet-, vagy az, (s) sainott falra az (n) terelőlapot függesztjük, mely a, friss levegőt lefelé tereli, mielőtt a fiistelvezrtő nyíláshoz juthatna (3. ábra). Az 65 (n) terelőfal az (m) menyexettel egy darabból is készíthető. A 4. és 5. ábrák a leírt módon szerkesztett olyan tüzelőberendezést tüntetnek fel, melynél a (g) aknához a (d) töltőiajtós kü- 70 lön (k) töltőakna van csatolva; egyébként pedig a 4—11. ábrákon a többi szerkezeti részek ugyanazon betűkkel vannak jelölve, mint az 1—3. ábrák megfelelő szerkezeti részei. Mivel a, 4—5. ábrákban vá- 75 zolt kiviteli alaknál a tüzelőanyag izzó rétege nem vándorol úgy lefelé az aknában, mint az 1—3. ábrákban vázolt kivitelnél, azért itt nem szükséges, hogy a (v) védőréteg tüzelés alatt elmozdulható legyen; 80 a védőrétegnek azi alkalmazása azonban nem szükséges minden fajtájú szénnél, ezért az akna falához képest elmozdítható, vagy kiemelhető. Ügy az 1—3., mint a 4—5. ábrákban ismertetett kiviteli alakok 85 elsősorban tüzelő-berendezések és nem fűtőtestek. Az ilyen tüzelőből oly magas hőfokú füstgáz távozik, hogy még külön hasznosítható kazánok, melegítő testek, kemencék, tűzhelyek stb. fűtésére. 90 A 4. és 5. ábrákban vázolt töltőaknás tüzelő készülék lényegben nem változik akkor sem, ha a (g) tüzelő aknához két vagy több töltő-akna csatlakozik (6. és 7. ábrák) vagy ha a töltő-akna a tüzelő-aknát rész- 95 ben vagy egészben körülveszi (8. ábra). Az (n) terelőfelület vagy az (m) menyezettel, vagy az (f) tüstcsonkkal függhet öszsze. Hasonlóképen módosíthatjuk a 4. és 5. io( ábrákban vázolt töltőaknás tüzelő készüléket úgy is, hogv egy töltőaknához. két, vagy tübh tüzelőaknát csatolunk (9. ós 10. ábrák) vagy ha (g) tüzelő-akna a (k) töltőaknát részben, vagy egészben körülveszi. 10. Lehet egybeépíteni az 1—3. ábrákban feltüntetett egyaknás kivitelű tüzelőberendezésből kettőt, oly módon, hogy csak a, füst elvezető nyílásuk közös, de a légbeeresztő nyílás mindegyik aknán külön li zárható. Ha az egyikből kiégett a tüzelőanyag, nem kell várni, míg kihűl a parázs, hanem a másik akna máris tölthető és begyújtható.