110989. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés

Megjelent 1934. évi november lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI #uM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110989. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Tüzelő berendezés. Krausz Zoltán gyári munkás Pestszentlőrinc. A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. A találmány olyan tüzelő berendezés, melyben nemcsak a kőszenek, hanem a barnaszenek, lignitek és egyéb gázdús tüzelőanyagok is lehető tökéletesen égetlie-5 tők el. A találmány különösen a helyes elgázosítást, az égéshez szükséges levegő megfelelő hozzávezetését és az éghető gázokkal való tökéletes keverését, továbbá az 10 égés biztos szabályozhat óságát törekszik újszerű eszközökkel szerkezetileg megoldani. Az 1. ábra egy egyaknás kályha hosszmetszetét, a 15 2. ábra ugyanannak előlcézetét, a 3., 3a., 3b. ábrák az akna menyezetnek néhány kiviteli alakját, a 4—11. ábrák pedig a találmány szerint szerkesztett töltőaknás kályhák kiviteli 20 alakjait tüntetik fel. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett kályhánál (g) aknatér, (s) samott-béilés, (r) rostély, (1) a légmentesen záró hamuládáfenék, (a) hamutér-záróajtó, melynek (i) 25 szabály ózható nyílásán a rostély alá jutó levegő lép be, (b) salakoló-ajtó, (c) töltő-ajtó, (f) füstcsatorna. Ezek az alkatrészek a használatos egyaknás kályháknál is fellelhetők. 30 Újszerű azonban a pótlevegő bevezetésére való (j) szabályozható nyílás vagy rés, továbbá az akna felső terét határoló kiemelhető, illetve nyitható (m) menyezetlap, melynek alsó része az akna-szélesség-35 nek megfelelően (u) lyukazattal vagy réssel van ellátva (1. ábra), végül a (v) rekesztek-, illetve védő-réteg. Az (m) menyezot töltő-ajtónak is kiképezhető s ilyenkor (c) ajtóval együtt nyílik (3a. ábra), vagy lehet egyik része rögzített, mint a 3b. áh- 40 rában az (ml)-el jelölt rész, a menyezeí többi része pedig nyitható [3b ábrában (m2)-vel jelölve J és töltőajtónak van kiképezve. A (g) aknában levő (e) szénoszlopot a 45 tetején gyujtjuk meg. Az akna felső terében levő berendezés előnye mindjárt a begyújtásnál jelentkezik: Az: (m) menyezet (u) nyílása az (1) füstelvezetőcső szintje alatt van; ennélfogva az (u) nyr

íláson be- 50-áramló levegő a szén tetején levő gyújtós tüzét éleszti, mielőtt a füstelvezető nyíláshoz, jutna s ezáltal a begyújtást módfelett megkönnyíti. A szénréteg felső izzó szintje égés közben 55. iSÜlyed és egyre távolodik az (u) réstől. Azt lehetne hinni, hogy az (u) résnek ilyenkor már nincsen semmi szerepe az, égés elősegítésében, mert az ott bejutó levegő egyenesen az (f) füstcsonkba jut anélkül, gg, hogy az égésben résztvenne és csak az (i) nyíláson belépő levegő huzatát rontja; a megfelelő méretre szabályozott (j) nyílás mellett azonban nem így áll a dolog, hanem az, (u) nyíláson belépő levegő mint- 65 egy lesülyed az akna felső terébe, tökéletesen keveredik a gázokkal és elősegíti azok tökéletes elégését. Ennek a jelenségnek két oka is van: Az egyik ok, hogy az (m) menye/et fal kiképzése folytán az (u) 70 nyíláson bejutó levegő nem vehet oly éles iránytörést, hogy mindjárt az (f) füstcsonkba jusson, hanem áramvonalai mélyebben kénytelenek kanyarodni. A másik ok az, hogy az íu) résen bejutó friss le- 75 vegő hőfoka kisebb, fajsúlya nagyobb, mint a (g) aknatérben levő meleg gázoké;