110976. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgató erő létesítésére cseppfolyós levegő cirkuláltatásával

Megjelent 1934. évi november lió 3-án. MAGYAR KIK\LM SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 110916. SZAM. — V/d/2. OSZTÁLY. Berendezés mozgató erő létesítésére cseppfolyós levegő cirkuláltatásával. Shibukawa Yoshinosuke vegyészmérnök Tokyo (Japán). Pótszabadalom a 106710. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi február hó 25-ike. A találmány a törzsszaibadalomban is­mertetett berendezés javítása és céljia moz­gató erő gazdaságos és egyszerű fejlesz­tése esepfolyós levegő felhasználásával, 5 amellyel légköri hőenergiát mechanikai energiává alakítunk át. A találmány szerint a cseppfolyós le­vegőt légköri hőmérsékletű száraz levegő­vel a kritikus pontja alatti nyomásra és 10 hőmérsékletre (vagyis 40 atm. abszolút nyomásra és —141 C° hőmérsékletre) pá­rologtatjuk el, azután erőgép hengerében iadiabatikusan expandál tatjuk, majd eseppfolyósítóba vezetjük, melyben az el-15 párologtatott levegő részben cseppfolyóso­dik. Ez a keverék innen kondenzátorba kerül, melyben a hűtőközeggel szemben áramolva teljes egészében cseppfolyóssá válik, anajd kb. 1,3 atm. nyomáson vissza-20 áramlik a tartályba. A találmány .szerint megvalósított eme folyamiatok ciklust alkotnak, melyet a mozgató erő létesítése végett a cseppf olyós levegő meghatározott mennyiségével meg-25 ismétlünk. A mellékelt rajzok a találmány szerinti berendezés egyik foganatosítási alakját példaképen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés 50 alapelvének vázlatos szemléltetése. A 2. ábra a berendezés diszpozíciója. / Az ábrákon (1) a tartály, melybe külbfe géppel előállított, adott mennyiségű csép]*-1 folyós levegőt, mint kiindulási folyadékot 15 vezetünk, (3) a nyomószivattyú, (6) a cseppfolyósító, (8) kompresszor, (10) az el­párologtató, (11) a ventilátor, (12) a tisz­tító és (13) a szárító. Ezek az elemek har­sonló kiképzésűek és elrendezésűek, mint a törzsszabadalomban. A cseppfolyós leve- 40 gőt most is a kritikus pontja alatti hő­mérsékletre ós nyomásra (—141 C°, 40 atm.) párologtatjuk el a (10) elpárologta­tóban, amikor is az elpárologtatott levegő hőmérsékletét és nyomását a ventilátor 45-szabályozásával megfelelően módosíthat­juk. Az elpárologtatott nagynyomású levegő erőgép (17) hengerébe jut, ebben adiaba­tikusan expandál, majd innen a (6) csepp- 50 folyósítóba kerül, melyben lehűl és rész­ben cseppfolyósodik. A részben eseppfolyó­sodott levegő és a gázállapotú levegő ke­veréke a (19) csövön át a (20) kondenzá­torba áramlik, melyet spirális vagy bár- 55 mely más ellenáramoltató csövek alkot­hatnak. Ebben a kondenzátorban a keve­rék hűtőközeggel (pl. cseppfolyós levegő­ve]) áramlik szembe, mely a (28) bevezető csövön lép be és a (29) kivezető csövön tá­vozik. Itt a keverék a kiindulási folyadék eredeti állapotának megfelelően teljes egészében oseppfolyósodik, majd a (21) csövön át 1,3 atm.-nál kisebb abszolút nyo­máson visszatér az >(1) tartályba. A 120) kondenzátorból az (1) tartályba visszatérő fáradt levegő teljes egészében cseppfolyós, vagyis nincs gáztartalma, ha azonban mégis visszamaradna némi gáz­nemű levegő, akkor az a tartályból a (6) 70 cseppfolyósítón át a (8) kompresszorba, mely azt közel 40 atm.-ra komprimálja, majd a (10) elpárologtatóba jut. A (10) elpárologtatóból kb. —100 C°-on távozó .tisztított, száraz levegőt a (8) 75 kompresszorban komprimálhatjuk és a (10) elpárologtatóba vezethetjük, amivel a cirkuláló cseppfolyós levegő állandó 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom