110953. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinatelep

_ 2 — után újbóli felmelegítés az (El)-pon-tig, majd a második expanzió következik az (F)-pontig és végül az utolsó hőlcadás a regenerátorban a (G)-ponti.g. 5 Természetes, hogy a gázturbina fáradt gázainak melegével a kompresszor szállította levegőt közvetlenül is felhevíthetnők, miáltal a vízzel való hűtés mellőzhető. Ily módon a generátort még nagyobb térfo-10 gatokra kellene méretezni; ennél nagyobb' hátrány azonban, hogy a fáradt gázok melegét csekély mértékben lehetne kihasználni. De ha a komprimált levegőbe vizet fecskendezünk és ily módon a levegő hő-15 mérsékletét tetemesen csökkentjük, akkor a fáradt gázok és a levegő hőmérséklete közötti különbség lényegesen növekszik, úgy hogy a fáradt gázok melegének sokkal nagyobb része nyerhető vissza. A levegőbe 20 befecskendezett víz elpárolog és a turbinában is munkát végez. A komprimált levegő hőmérséklete más módon is csökkenthető, pl. víznek a kompresszorba vagy a kompresszorfokozalok közé való bcfccsken-25 dezésével vagy felüleli hűtéssel és a felhevített víznek vagy a belőle képződött gőznek a komprimált levegőbe való bevezetésével. Ez az eljárás ugyan valamivel bonyolultabb, de a kompresszor nagyobb hatás-30 fokát eredményezi. Víz helyett gőzt is vezethetünk a sűrített levegőbe, e gőz fejlesztésére a fáradt gázok melegét hasznosíthatjuk. így is gazdaságos üzemet kapunk. 35 A 3. és 4. ábrákban szemléltetett gépcsoportnál a kettős forgású (1) turbina egyik tengelye az alacsony nyomású (2), másik tengelye a nagynyomású (3) kompresszort hajtja. Egv másik, ugyancsak ÍO kettős forgású (4) turbina az (5) és, (6) generátorokat hajtja. A levegő (7)-nél szívatik be és (8)-ná.l hagyja el a nagynyomású kompresszort és a (9) hűtőbe áramlik. A hűtőbe való beömléskor a (10) 45 szájcsövön át vizet fecskendezünk a levegőbe; ezt a vizet a (11) csövön át az alacsony nyomású (2) kompresszor tengelyen clrendezelt (12) szivattyú táplálja be pl. egy a rajzban fel nem tüntetett tartályból, 50 A levegő, az esetleges vízfelesleget lecsapoló (13) csapos (3. ábra) (9) léghűtőn át a (11) nyil irányában, a turbina fáradt gázaival fűtött (15) regenerátorba kerül, a regeneráloron átáramlik, majd a (16) 55 nyil irányát követve, a (17) égési kamarába jut. Ebbe a kamarába a (18) szivattyú segélyével, olajat fecskendezünk be, mely szivattyút az alacsony nyomású (2) kompresszor tengelye hajt (2. ábra). A szivattyú a tüzelőanyagot a rajzban fel nem 60 tüntetett tartályból szívja be és a (19. 20) vezetékeken ál. szájcsősorozat útján, az égési kamarába fecskendezi. Az égés folytán felhevített hajlóközeg. a (21) és (22) vezetékeken át, a két turbinába 65 kerül, amelyekbe a (23) és (24) nyilak irányában áramlik. A fáradt gázok, a turbinákban való expanzió után, a (25) és (26) csővezetékeken át, a (15) regenerátorba jutnak és amikor átvonultak rajta, a 70 4. ábra szerinti (27) nyilak irányában, a (28) ki ömlőnyíláson távoznak. (29) az indításhoz szükséges levegőt felvevő nyomólégtartály. A szemléltetett szállítható erőtelep mé- 75 retei felőli tájékoztatás céljából megjegyezzük, hogy egv 10.000 kilowattos telep 20 m hosszú. Az 5. ábra főleg hajóhajtáshoz alkalmas gázlurbinatelepet szemléltet, elektro- 80 mos erőátvitellel. Ennél a megoldásnál a kettős forgású (30. 31) turbinák egyikének, a (30) turbinának (32, 33) tengelyei a (31, 35) generálorokot hajtják. A (33) tengely azonkívül az alacsony nyomású (36) 85 kompresszort hajtja. A (31) turbina (37, 38) tcugclyei a (39) nagynyomású kompresszort és a középnyomású (10) kompresszort hajtják. Normális üzemben az alacsony nyomású (36) kompresszor a (41) 90 vezetéken szív levegőt, miközben' a (42) és (43) szabályozó-csappantyúk a feltüntetett, nyitott helyzetben vannak. A komprimált levegő a (11) kiömlő vezetéken át a (45) hűtőbe kerül, amelybe a (46) 95 szájcső útján- vizel fecskendezünk be. Az ily módon lehűtölt levegő a benne szétpermetezelt vízzel vagy gőzzel együtt a középnyomású (40) kompresszorba jut, majd az olt végbement sűrítés után, a (47) 100 vezelékbői a nagynyomású (39) kompreszszorba áramlik. A nagymértékben komprimált levegő a (48) vezeték útján a (49) hűtőbe kerül, amelybe az (50) szájcsövön át vizet fecskendezünk be. A lég- és 105 gőzelegy ezután a turbinák fáradt gázaival fűlött (51) regenerátorba kerül, majd az ebben végbemenő hől'elvélel titán, az (52) vezetéken- vonul el. Ez utóbbi a regenerált elegyel az (53) égési kamarába vezeti, 110 amelybe az (51) szájcső tüzelőanyagot fecskendez be. A belső égés útján tetemesen felhevített elegy, az (55) vezetéken át, a (31) turbinába kerül, ebben munkát végez és az (56) kiömlő-vezetéken ál a rná- 115 sodik (57) égési kamarába kerül. Ebbe az (58) szájcső fecskendez be további tüzelőanyagok mely a még jelenlévő levegő se-