110922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok, ásványolajok és ezek származékainak feldolgozására

— 3 — kozhatjuk, ha a reakciós tömegen át SO2 gázokat vezetünk. Erre a célra a reakció közben fejlődő SO2 tartalmú gázokat, vagy az azokból elkülönített SCK> gázt is-5 méitelten használhatjuk. A reakció folyamán fejlődő SO2 gázokat elkülönítve, önmagában ismert módon tovább dolgozhatjuk fel, pl. kénsavvá, amivel az eljárás gazdaságosságát is fokoz-10 hatjuk. A találmányunk szerinti eljárássial akár szakaszosan, akár folytonosan, akár pedig egy vagy több munkamenetben dolgozunk, az illó alkatrészeknek a kénsavval való 15 finomítását az egyidejű desztillálással tudjuk egyesíteni. Az eljárás előnye, hogy a kénsav jó részét SO2 gázok alakjában visszanyerhetjük, alakítható vagy rugalmas maradékanyagot kaphatunk és egy-20 úttal jól finomított termékeket állíthatunk elő. Az eddigi kénsavfinomításnál kapott értéktelen savgyanta itt nem adódik. A lúgokkal való semlegesítés is elmaradhat. A kapott maradékanyagot, célszerűen 25 még forró, folyékony állapotban aldehidekkel, szdkkiaitivokkal, növényi gyantákkal, gyantaolajiakkal, vagy ilyeneket tartalmazó hulladékanyagokkal, mint pl. ú. íj. tal-oliajjíal kezelhetjük és ilymódon 30 különféle jellegű műanyagokat állíthatunk elő. Amennyiben a feldolgozási anyag kénben szegény és célunk jól vulkanizált rugalmas vagy ruganyos maradékanyagnak a termelése, úgy maradék-35 anyaghoz, miután az már egyneművé vált, ként vagy vulkanizálásra alkalmas kénvegyületeket, mint pl. klórként adagolunk és anyagunkat pl. a kaucsuknál szokásos módon kezelhetjük. 40 A fizikai és vegyi tulajdonságok hasonlatossága mellett, az így kapott rugalmas vagy ruganyos maradékanyagokat a kaucsukhoz hasonlóan kezelhetjük, így pl. klórozhatjuk, mely esetben az anyagot 45 célszerűen diszpergálva vagy feloldva, pl. benzolban, tetraklórmetánban, szénhidrogénekben klór hatásnak tesszük ki, amivel az anyag fizikai tulajdonságait befolyásolhatjuk. E klórozott termékeket még 50 egyéb ismeretes kondenzáló anyagokkal is, pl. formaldehiddel, furfuróllal keverve hozhatjuk egymással reakcióba. így pl. nagyon jól impregnáló vagy fedőmázszerű anyagokat állíthatunk elő. Ezeket a termékeket töltőanyagokkal is keverhet-55 jük, valamint minőségüket sajtolással javíthatjuk. Az előállítani szándékolt anyagok fizikai ós kémiai jellemzőinek meghatározott értékre való beállítása céljából a rendelkezésre álló kátrány, vagy ásványolaj 69 vagy ezek származékainak megválasztásán kívül, a reakciós keverékhez adagolandó kénsav és növényi vagy állati olaj vagy zsír, valamint kaucsukféleségek mennyiségét, minőségét és a hőkezelést 65 előkísérletekkel kell megállapítani. Különös szerepet játszik a reakciós keverékben jelenle vő kén- és bitumenes 'anyag menny isége. Ha a kiindulási nyersanyag nem tartalmaz elegendő ként és pl. a kaucsuk- 70 adalékokat a maradékanyagban vulkanizálni kívánjuk, akkor még járulékos kénmennyiségeket adunk a reakciós tömeghez. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás kátrányok, ásványolajok és ezelc származékainak feldolgozására, melyet az jellemez, hogy kátrányokat, ásványolajokat vagy ezek származékait egyenként vagy egymással keverten 80 egyrészt kénsavval, másrészt növényi vagy állati olajokkal, zsírokkal, zsírsavakkal vagy kaucsukféleségekkel, vagy ezek származékaival egyenként vagy keverten hozzuk össze és a töme- 85 get 120 C°-ot meghaladó hő hatásának tesszük ki. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, amielyet az jellemez, hogy a reakciós alkatrészeket, előmele- 90 gítve összekeverjük és azután hevítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a hevítést addig folytatjuk, míg a reakciós tömeg 95 szabad kénsavat gyakorlatilag már nem tartalmaz. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a reakciós tö- 100 megben kiváló csapadékot a cseppfolyós résztől elkülönítjük és azokat külön-külön tovább dolgozzuk fel. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, 105 amelyre jellemző, hogy a hevítést addig folytatjuk, míg a reakciós tömeg egynemű tömeggé nem változik. G. Az 1—5. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, 110 amelyre jellemző, hogy a fejlődő gőzöket és gázokat felfogjuk és egymástól elválasztjuk. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében