110899. lajstromszámú szabadalom • Távíró rendszer
jel egy része a multivibrátor rezgéseinek fázisát szabályozza és így ezt az áramkört vezérli. Ilyen típusú multivibrátort a következő irodalmi helyek ismertetnek: 5 Abraham és Blocli közleménye az Ann. de Physique (1919) XII, 237. oldalán és Dr. B. Van der Pol, Jun. D. Se. „Relaxation Osicillations" című közleménye a Philosophical Magaziné (London) 1926. 10 novemberi számában. A találmány részletei az alábbi leírásból és a csatolt rajzokból jól megérthetők, amely utóbbiak a találmány egy foganatosítási példáját vázlatosan ábrázo!-15 ják. Megjegyzendő azonban, hogy a továbbiakban leírt és ábrázolt foganatosítási alakot csakis a találmány elvének jó megértése céljából választottuk és a találmány távolról sincsen e foganatosítási 20 alakra korlátozva, minthogy az bármilyen általános hírszolgáltató, akár drótnélküli., akár drótátvitelű áramkörnél alkalmazható és ezenkívül azt a különböző üzemi feltételek kielégítésére módosíthatjuk. 25 A rajzon az 1. ábra a találmány tárgyánál alkalmazott adóberendezés vázlata, a 2. ábra a hírszolgálati jeleket a 1 ('adóberendezéshez való útjuk .különböző fo-30 kozataiban grafikusan ábrázolja, a 3. ábra a vevőkészüléket mutatja egy teljes pálya számára, ós a 4. ábra az összetett érkező jelek felbontásának és az egyéni hírszolgálati jelek 35 újbóli összeállításának módját grafikusan ábrázolja. Az 1. ábra az (1) rádió-adóberendezést mutatja, amely a (2) antennához és a (3) földeléshez van kapcsolva. A rajzon nem 40 ábrázoltuk azt a berendezést, amely a papírszalagot a továbbítandó üzenetnek megfelelően lyukasztja. Ezt bármilyen megfelelő lyukasztóikészülékkel, mint pl. az ismert Kleinscihinidt-késziilékkel vé-45 gezhetjük. Annyi szalagot alkalmazunk, amennyi a rendszerben lévő pályák száma és ezekkel relés vezérlőberendezéseket (kontroliereket), pl. önműködő Wheatstone-féle szalagos adókészülékeket 50 befolyásolunk, hogy egy áramkört a szalag lyukazásai szerint működtessünk. Az (1) jelzésű pályához tartozó (5) és a (2) jelzésű pályához tartozó (6) vezérlőberendezéseket a közös (7) tengely hajtja, 55 amelyet viszont a (8) motor a (9) kúpkerékiáttétel útján hajt. A (7) tengely a (11) kommutátort hordja, amelyen a beállítható (12, 13) és (14) kefék nyugszanak. Az (5), illetve (6) vezérlőberendezésnek (15), illetve (16) kilépő áramköre van., 60 amely a (12), illetve (13) kefével sorbakapcsolt. Egyéb alkalmas berendezést alkalmazhatunk, hogy a vezérlőberendezésekeit és a kommutátort fázisban és szinkronizmusban tartsuk. Ezt pl. közös 65 hajtómotor esetén rugalmas és elállítható tengelykapcsolókkal, vagy pedig külön hajtómotorok alkalmazása esetén közös váltóáramú forrásról való táplálással vagy más alkalmas módon érhetjük el. 70 A kommutátor olyan elrendezésű, hogy az önműködő adó-vezérlőberendezés mindegyik pontciklusa alatt egy-egy fordulatot végez. A jelen példánál, minthogy csak kétpályás áramkört ábrázoltunk, a kom- 75 luutátor elrendezése olyan, hogy váltakozva egy-egy vezérlőberendezéstől kapott mindegyik jelegység ponthosszának csak felét adja le és így a ponthossz másik felét megsemmisíti, amelyet azután a 80 vevőkészülék záróáramköre állít vissza. Áz egyesített. (17) jeladóáramkör, amely az (1) adóberendezést működteti, egymásután, egy-egy félpontszakasznak megfelelő időtartamra, az egymást követő (1) és (2) 85 pályákkal jut összeköttetésbe. A 2. ábra az adott jelet különböző fokozatokban ábrázolja. Az (1) és (2) jelzésű diagramm a két. (1) és (2) pálya azon jeleit mutatja, amelyeket a vezérlőberen- 90 dezésekben (kontrollerekben) a lyukasztott szalagok létesítenek. Az (1) pályának a (11) kommutátorhoz érkező jele két egyenlő félrészre oszlik, amelyek közül csak az egyik félrész jut a (14) kefén át 95 a kilépőáramkörbe, amint azt a (3) jelzésű digramm mutatja. Hasonlóképen a (2) pálya jele két egyenlő fél-ponithosszúságú részre oszlik, amelyek közül csak egyik jut a (14) kefe útján a® (1) leadóherende- 100 zéshez, amint a (4) jelzésű diagramm mutatja. Minthogy a kilépő-áramkör egymásután az (1), illetve (2) pályával jut egy-egy ilyen résznek megfelelő ideig összeköttetésbe, az összetett jel az ábrán 105 az (5) jelzésű diagramm szerinti alakot veszi fel. Az összetett jelet jelképező diagramm a (3) és (4) diagrammok összege. Az antennában e kilépő-áramkörnek megfelelő jel a (6) jelzésű diagramm alakjá- 110 ban jelenik meg, amelyet az antennából kilépő jelnek tekinthetünk. A 3. ábra a vevőberendezést vázlatosan mutatja. Az érkező összetett jelet először a (20) egyenirányító egyenirányítja és az H5 egyenirányítóit jel a (21) jelzésű csatoló-
