110895. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőedény és eljárás előállítására

— 2 — feltételeket úgy elégíthetjük ki egyidejűleg, hogy a burok harántmetszetének belső kerületét kissé nagyobbra vesszük, mint az anód harántmetszetének kerületét, a 5 burok harántmetszetének azt a méretét azonban, mely összeesik az anód legna gyobb méretével, utóbbinál kissé kisebbre vesszük. Ha a lehető legtökéletesebb hőelvezetést és legkisebb eltorzulást akarjuk 10 elérni, akkor az előző mondatban a „kissé" szóval jellemzett különbségek 0,025 mm (egy mii) körzetébe tartoznak. Természetesen a különbségek bármelyike nagyobb is lehet, ha a minőségben engedményeket 15 teszünk. Avégből, hogy a burok a leírás értelmében. vett hűtőburok legyen, csak arra van szükség, hogy az valamiely folyadéknak, melybe belemerül, adott hőmérsékietkü-20 lönbség mellett lényegesen több hőt adjon át, mint amennyit burkolatlan anód adna át ugyanekkora hőmérsékletkülönbség mellett. így a burok, fémből készítve, külső alakja tekintetében az anódhoz ha-25 sonló lehet, de vastag falakkal és nagyobb felülettel. Általában azonban meg fog felelni olyan vékony burok, mely az anód reakciója okozta eltorzulás meggátlására még elég merev és amelynek külső felüle-30 tén bordák vannak. A hűtőburok anyagául pl. alumínium alkalmas: nagyobbszámú buroknak a szükséges pontos méret szerinti gyártására megfelelő módszer az, melynél átsajtolás útján a szükséges ha-35 rántmetszettel hosszú darabot állítunk elő és ezt az egyes anódoknak megfelelő hosszdarabokra vágjuk; ebben az esetben a bordáknak természetesen hosszbordáknak kell lenniök. 40 A burkot iigy helyezhetjük az anód köré, hogy azt felhevítjük és az anódra rázsugorítjuk; ha az anódot üveg beforrasztási hely hordja, akkor a burok ráerősítésére rendszerint ez a módszer előnyös. 45 Az anód meleg állapotban nagyon könynyen belapulna, mert a fém ekkor a leggyengébb. Ezért az anód részére a kihevítés (baking) alatt íartószervet kell alkalmazni. Evégből a burkot kihevítés előtt 50 illeszthetjük az anódra, Ez a módszer ugyan annyiban nem előnyös, hogy a buroknak nagy hőkapacitása van és ezért jelenléte meghosszabbítja a kihevítéshez és a rákövetkező lehűtéshez szükséges időt; mindamellett, ha az anód olyan gyenge, 55 hogy hidegen, kitámasztás nélkül, összelapulna, akkor ezt a módszert nem lehet elkerülni. Gyakran azonban az anód hidegen nem lapul be, hanem csak akkor, amikor azt az eljárás folyamim felhevítjük. 60 Ilyen esetben az anódot a kihevítés alatt előnyösen egy kis hőkapacitású, ideiglenes burokkal támasztjuk ki, melyet pl. csavarrudakkal és szárnyas csavarokkal könnyen rá- és leszerelhetünk. Ennek az 65 ideiglenes buroknak természetesen nem kell liűtőszervnek lennie. A kihevítés után, amikor az anód teljesen lehűlt, az ideiglenes burkot levesszük és az állandó hűtő burkolattal helyettesítjük. 70 Szabadalmi igények: 1. Elektromos kisütőedény, melyben a lapos anód a burkolat egy részét alkotja, amelyre jellemző, hogy az anód olyan vékony anyagból van, hogy kitámasz- 75 tás nélkül nem tud ellenállni a külső légköri nyomásnak, ahol is az anóddal szoros liőelvezető kapcsolatban álló hűtő burok az anód harántmetszetének legnagyobb mérete mentén nyomást 80 fejt ki az anódra, minek folytán az említett legnagyobb méret nem növekedhet és így az anód belapulással szemben ki van támasztva. 2. Az 1. alatt igényelt elektromos kisütő- 85 edény foganatosítási alakja, melyre jellemzőbb a hűtőburok hűtőbordák 3. Eljárás az 1., vagy 2. alatt igényelt elektromos kisütőedény előállítására, melyre jellemző, hogy a burkot annyira 90 felhevítjük, hogy azt az anódra csúsztathatjuk, melyet a burok lehűlése után, megfog. 4. Eljárás az 1., 2. vagy 3. alatt igényelt elektromos kisütőedény előállítására, 95 illetve a 3. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az anódot kihevítés alatt ideiglenes burokkal támasztjuk ki, melyet a7, anód lehűlése után a hűtőburokkal he- 100 lyettesítünk. Pallas nyomda, Budapest.