110868. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő berendezés
úgy történik, hogy a gázáramlás útjába az exhausztorból való kilépés után egy gáztorlódást előidéző szervet iktatunk he, mely egy szabályozó berendezéssel áll 5 kapcsolatban. A gázfogyasztás bizonyos mértékénél (a gázáramlás bizonyos erősségénél) torlódás nincs, ettől eltérő esetben azonban a torlódás által a gáz nyomásában vagy egyéb állapotában előidézett 10 változás a szabályozóberendezést működésbe hozza, mely a gázfejlesztőből elszívott friss gáz mennyiségét az exhausztor beömlőnyílása elé kapcsolt nyomásredukálóberendezés beállításával a szükséges 15 mértékben, és pedig az exhausztor, ill. az exhausztort hajtó motor fordulatszámában beálló lényegesebb változás, vagy ily változástól való függőség nélkül beszabályozza. 20 A találmány szerinti berendezésnek két, a szabályozás működése szempontjából ellentétesnek tekinthető példaképem foganatosítási alakja a mellékelt rajzok 1—3., ill. 4—5. ábráin van feltüntetve. A 25 köztük fennálló említett különbség az alábbi részletleírásokból ki fog tűnni. Az 3—3. ábrák szerinti első példaképeni megoldásnál (1) a normális gázfejlesztő generátor, fa, faszén, esetleg barnaszént üze-30 lésre, (2) a normális scrubber a gáz hűtésére, (3) a normális száraztisztító, melyek közül c két utóbbi esetleg el is maradhat. Ezen részek szerkezete és működése a következőkben ismeretesnek van feltételezve 35 s a találmány tulajdonképeni lényegére egyébként sincs befolyással. A találmány szerinti berendezés leglényegesebb része az ú. n. kompenzáló gáztart ány, mely csak az átmentileg szük-40 séges gázmennyiségeket tárolja, tehát nem négy méretű. Rendeltetése, hogy az előzők értelmében a gáznyomást állandósítsa, s a gázgenerátor üzemét a pillanatnyi gázszükségletnek megfelelően állítsa be. 45 E kompenzáló gáztartány részei a következők: Az (5) egy vízzel telt medence, melybe a (6) gázharang merül. Az alulról természetesen nyitott gázharangot a (15) kon-50 centrikus gyűrű két részre osztja: a nyomás alatt álló gáz tárolására való (Ki) belső, s a lényegesen kisebb (17) depressziós külső térre. A két tér természetesen fordítva is elrendezhető [belül a 55 (17) és kívül a (16) tér] s nagyságuk viszonya. a létesítendő gáznyomástól függ. A (17) térbe torkollik -a ( !) cső. mely az (1, 2, 3) részekből álló gázfejlesztő teleppel van közvetlen összeköttetésben. A (17) térből a (8) gázfúvón át a (7) é-s (9) cső- 60 vek létesítenek összeköttetést a (16) térrel, melyből végül a (10) cső vezet a fogyasztóhoz. A (16) és (17) terek között ezenkívül a harang bizonyos állásainál a harang fedelén levő (13) átvezetődobozon 65 át még a (11, 14) csövek létesítenek kisebb vagy nagyobb nyílású összeköttetést annak megfelelően, hogy a harang állása szerint a (11) csövön lévő (12) hosszirányú hasítéknak mily nagy része van a (16) tér 70 vízszíne felett. Maximális állandó gázelvétel esetén a gázharang legalsó helyzetében van, mely a gázfúvó működése folytán a (16) térben az előre kiszámított, illetve a harang 75 súlyából és a gáznyomásokból kiadódó egyensúlyi helyzetnek fog megfelelni; a (17) térben levő depresszió is ily módon egy bizonyos határozott (maximális) értékben áll be. A (11) cső hossza s a rajta gO levő (12) hasít ék helyzete és nagysága úgy van meghatározva, hogy a hasíték ez esetben teljesen vízszín alatt van. A (8) gázfúvó állandó fordulatnál állandó gázmennyiséget szállít, ha most a gáz- g5 elvétel csökken, úgy a generátorból való változatlan erősségű szívás következtében a (16) térben gázszaporulat (gáztorlódás) áll elő, az itt levő nyomás kissé megnövekszik .minek következtében a ha- 99 rang felfelé halad, míg a (12) hasíték felső vége a víz színe fölé kezd érni. A fölös gáz most már nem emeli tovább a harangot, hanem a kellő nagyságú réskeresztmetszet elérése után a (16) térrel 95 szemben alacsonyabb nyomáson levő (17) térbe áramlik vissza, ahol viszont a külső atmoszférával szemben fennálló depreszsziót csökkenti. Végül is újabb egyensúlyi helyzet áll be, melynél az exhausztor változatlan fordulatszámmal és lényegileg változatlan nyomással dolgozik, depressziója azonban valamivel kisebb lévén, szállításának mennyisége valamivel megnő, ami azonban a csökkent fogyasztásnak 1 0 f megfelelően csak résziben áll frissen fejlesztett gázból, mivel a fúvón áthaladó összes gázmennyiség egy bizonyos hányadát a (16, 17) terek bözt cirkuláló gázmennyiség teszi. A (16) tér nyomása te- ip hát lényegileg változatlan marad, míg a (17) tér nyomása a depresszió romlása következtében erősen változik. A gázelvétel teljes szünetelése esetén a depresszió minimális — gyakorlatilag 0 — ekkor n; tehát a gázharangra a (16) térben levő
