110865. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő elektróda izzókatódos és gáztöltésű elektromos kisütő edényekhez

— 2 — tozatnál, melynél a rács a katódot, a rá­csot pedig az anód körülveszi, e hátrá­nyok nem lépnek fel, hanem a csőnek egyértelműen reprodukálható karakte-5 risztikája van, a rácsfeszültség negatív értékeivel, úgy hogy a vezérléshez csak igen csekély energia szükséges. E csövek­nél azonban az egyáltalában vezérelhető maximális áramot az az érték korlátozza, (0 melynél a rács annyira felhevül, hogy elektronokat bocsájt ki. Más szavakkal, ha a rácsot a katód közelében rendezzük el, akkor hatékonyságát, melyet ez el­rendezés folytán nyert, a nagyobb hőfel-15 vétel miatt, melynek következtében a rács maga elektronokat bocsájt ki, részben is­mét elveszti. Báriummal bevont katódú csöveknél ez a határáram, melynél cse­kély energiafogyasztás mellett még meg-20 bízható vezérlés lehetséges, a rácsfelület cinkenként 0,2—0,25 ampert tesz ki. Vala­mennyi eddigi megoldásnál a rács drót­hálóból vagy átlyuggatott lemezből van, melynek nyílásain keresztül kell végbe-25 mennie az ívkisülésnek. A találmány értelmében mindezen hát­rányokat azáltal kerüljük el, hogy a ve­zérlőelektródát üreges henger alakjában, vagy más, könnyen hűthető alakban ké-80 pezzük ki és oly hosszúságban rendezzük el a csőben, hogy az anód és katód kö­zötti kisiitőpályát teljesen körülvegye. E henger az edény falától elkülönített vagy azzal egyesített lehet. Utóbbi esetben az 35 elektródákat tartalmazó edény fémből ké­szülhet; ekkor a katódot, anódot és rá­csot egymástól elszigeteljük. Az ilyen vezérlőelektróda az ívkisülés megindulá­sát épp úgy kiválthatja, mint az anód és 40 katód között elrendezett drótháló, viszont nem lépnek fel az utóbbi megoldás hát­rányai. Az új elrendezés lényeges előnye, hogy könnyen hűthető, úgy hogy a rács káros 45 elektronemittálását meggátolhatjuk és ezért az eddigieknél lényegesen nagyobb áramokat vezérelhetünk. E helyen külö­nösen ki kell emelnünk azt a körülményt, hogy ámbár nagyfokú vákuumban végbe-50 menő tiszta elektronkisülésnél a rács elektronemissziójának problémája bizo­nyos jelentőséggel bír, ívkisiilési csövek­nél a rács emissziójának káros hatása egészen más módon jelentkezik. Ezeknél 55 ugyanis a főív már csekély emissziónál meggyullad, még akkor is, ha a rács elő­feszültségének igen nagy negatív értékei vannak. Világos ugyanis, hogy a rács ki­bocsájtotta elektronok, amennyiben a gyújtás folyamatát tekintjük, a katódból 60 kiinduló elektronokkal egyenértékűek és ha számuk a gyújtás létesítéséhez ele­gendő nagy, ezután már többé negatív feszültség nem akadályozhatja, vagy nem vezérelheti a kisülést. Néhány mikro- 65 amper rácsemisszió általában már telje­sen elegendő 100 voltos vezérlésnél az anódfeszültség elrontására, míg nagy­fokú vákuumot tartalmazó csöveknél a rács többszörösen nagyobb emissziója 70 hátráltatja a vezérlés hatásosságát. A mellékelt rajz a találmány szerinti kisütőedény két foganatosítási alakját példaképen szemlélteti. Az 1. ábra szerinti „thyratron" a hosz- 75 szúkás (1) üvegedényből áll, melyben a (2) katód és a (3) anód van. Az anód ser­legalakú, de korong- vagy pálcaalakú is lehet és pl. nikkelből lehet. Ezeken kívül az elektrosztatikus hatású (4) vezérlő- 80 elektródát alkalmazzuk, mely szintén! nikkelből lehet; ezt az alábbiakban rövi­den rácsnak fogjuk nevezni. A kisülési tér ritka gázt vagy gőzt, pl. 5—250 mikron nyomású argont vagy a csőben 85 levő kicsiny higanygömböcskéből eredő gőzt tartalmaz. Ha higanygőzt haszná­lunk, az edény falának egy részét kellő hőmérsékleten kell tartani, hogy 1 mm­nél kisebb gőznyomást létesítsünk. 90 A nikkelből vagy vasból való katód az (5) középrészt veszi körül, melyben wol­framból vagy máseféle anyagból való (7) fűtőspirális van és amelynek külső oldalára a (6) szárnyakat hegesztjük. A 95 (7) fűtőelemet szigetelten helyezzük el az (5) hüvelyben, hogy üzem közben ne le­gyen rövidzárlat. A fűtőelemnek (9, 10) hozzávezetései vannak. A fűtőspirális egyik végét az (5) hüvellyel összehegeszt- 10 jiik. Az (5) hüvelyt kívülről koncentriku­san a (11) henger veszi körül, melynek az anódtól elfordított vége zárt. E henger rendeltetése az, hogy a (6) szárnyak okozta hőveszteségeket csökkentse és így 10 a katódot kis fűtőteljesítmény mellett eléggé magas hőmérsékleten tartsa. A (6) szárnyakat és a (11) hüvelynek belső felületét magábanvéve ismert módon nagyemisszióképességű anyaggal, pl. va- lí lamely ritka földdel vagy földalkálive­gyülettel, pl. báriumkarbonáttal borítjuk, úgy hogy ha a katódot pl. váltakozó árammal fűtjük, az az anód irányában elektronokat bocsájt ki. A katódot for- 1: málás céljából előnyösen vákuumban közvetlenül a nikkel olvadáspontja alatt fekvő hőmérsékletig hevítjük, miközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom