110863. lajstromszámú szabadalom • Berendezés központi fűtések kazánjainak tüzelőszerkezetén a tüzelő anyag adagolási sebességének szabályozására

értékét úgy szabályozza, hogy a szabályo­zás szakaszosan, olyan időközökben törté­nik, melyeknek nagysága a kazán terhe­lésével változik. S Az alábbiakban a mellékelt rajz kap­csán példaképen kombinált hidraulikus és elektromos berendezést ismertetünk. Ha a terhelés megváltozik, tehát a gőz­elvétel, illetőleg a gőznyomás a kazánban 10 vagy valamely gyűjtővezetékben módosul, akkor az (1) membrán (1. ábra) az égési levegő mennyiségén felül a (2) szabályozó esapószelep útján (melyet a szeleptől jö\T ő húzószervvel jelöltünk) egyidejűleg vala-15 mely szabályozó elem, pl. a (3) fojtószelep nyitását is szabályozza. A fojtószelep ha­tására nyomófolyadék (olaj) a kis (4) lég­üstből lassabban vagy gyorsabban ömlik ki. A (4) légüst egyrészt az (5) villamos 20 nyomókapcsolóval, másrészt a (6) vissza­csapó szelepen keresztül a (8) elektro­motorral hajtott (7) szivattyúval áll össze­köttetésben. Ha a (4) légüstben nincs nyomás, akkor 25 az (5) villamos nvomókaDcsoló az áramoá bekapcsolja, a (8) elektromotor jár és egy­idejűleg mind a tüzelőanyag adagolószer­kezetét, mind a (7) szivattyút is hajtja, mely mindaddig nyomófolyadékot (olajat) 80 szorít a légüstbe, míg csak ebben egy bizo­nyos, beállítható (pl) nyomást évünk el, melynél az (5) kapcsoló az áramot kikap­csolja, mire a (8) elektromotor, valamint a tüzelőanyagadagolószerkezet megáll. Ez 35 egy bizonyos (ti) idő alatt történik, melyet a tüzelőanyag adagolási idejének nevezhe­tünk. Ha a terhelés növekszik, amikor pl. az (!) membrános szabályozó a (3) fojtó­szelepet nagyobb mértékben nyitja, akkor 40 a nyomófolyadék a (4) légüstből gyorsab­ban ömölhet ki és pedig addig', m/g a lég­üstben a nyomás a (pl) értékről valamely meghatározott (p2) értékig csökkent, mely­nél az (5) nyomókapcsoló az áramot újra 45 bekapcsolja. Ez a folyamat egy bizonyos (p2) időben, a tüzelőanyag adagolásának szünetében történik. Most az egész folya­mat megismétlődik. A (C) tüzelőanyag­adagolás közepes sebességét ekkor a g 50 C = r~r— egyenlet adja meg, ahol (S) a -r "2 tüzelőanyag által a (tl) idő alatt leirt utat jelenti. A fenti egyenletből könnyen fel­ismerhető, hogy a (t2) szünet-időtartam változtatásával a (C) közepes sebesség is 55 önműködően megváltozik. A tüzelőanyag hozzávezetésének (tl) ideje a (7) szivattyú adott méreténél és fordulatszámánál egyrészt a (4) légüst nagyságától, másrészt a (pl, p2) nyomás­különbség nagyságától függ és épen ezért 60 valamely adott tüzelés üzemi szükségleté­nek megfelelően gyorsan és könnyen be­állítható oly módon, hogy a (4) légüst fedelén levő (9) csavart vagy az (5) nyomó­kapcsolón lévő állító rugót beszabályoz- 65 zuk. A (7) szivattyú és a többi, eddig ismer­tetett alkatrész igen kis méretű lehet, ahol is nagyságuk alsó határát az elő­állíthatóság és a nyomókapcsoló biztos 70 működése szabja meg. Ennek folytán az egész berendezés méretei kicsinyek és így az egész szabályozóberendezés, összehason­lítva a tüzelőanyag adagolási sebességé­nek folytonos változtatására való beren- 75 dezésekkel, olcsó. Az üzembiztonságot és a berendezés tar­tósságát az is fokozza, hogy a nyomófolya­dék olaj lehet, mely zárt tokban kering és mindössze 0.5—1 at. nyomásig sűrítendő. 80 A keringő olaj az összes alkatrészek ön­működő kenését is biztosítja. A leírt szabályozó berendezést úgy kell beállítani, hogy maximális terhelésnél a f/t2) szünet-időtartam zérussal legyen 85 egyenlő, vagyis ilyenkor a tüzelőanyag táplálása szakadatlan legyen. Az áttételt a (3) szelepnek a terhelésnek megfelelő fojtásával úgy állítjuk be, hogy a leg­kisebb megterhelésnél vagy a tüzelőberen- 90 dezés teljes tehermentesítésénél a hamu­szekrénybe el nem égett tüzelőanyag ne jusson, továbbá, hogy a tüzelőanyag ne égjen ki túlságosan korán és így hamis levegő beáramlása meg legyen akadá- 95 lyozva. A (3) fojtószelepnek teljes teher­mentesítésnél is zárnia kell, amikor is a (t2) szünet-időtartam elméletileg végtelen hosszú és a középsebesség zérussal egyenlő. A leírt szabályozási módnak az az 100 előnye, hogy azt mindenütt, különösen központi fűtések kazánjaihoz használhat­juk, ahol nem áll kifejezetten osztályozott tüzelőanyag rendelkezésünkre, míg a ros­tély végén történő, tisztára termosztatikus 105 szabályozó berendezés csak akkor műkö­dik megbízhatóan, ha a tüzelőanyag egysé­ges nagyságú. Előfordulhat ugyanis az, hogy nem osztályozott tüzelőanyag eseté­ben a tüzelőberendezés végéhez (a rostély- lio ágy végéhez), ahol a termosztatikus sza­bályozó töltőteste van, még nem kiégett, nagyobb tüzelőanyagdarab jut, melynek hősugárzása a termosztatikus szabályozót úgy befolyásolja, hogy az a tüzelőanyag 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom