110848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likacsos gumiáruk előállítására

Megjelent 1934. évi október lió 210-én. MAGYAR KIRÁLYI MII SZARADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1.10848. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás likacsos gumiáruk előállítására. Iiiteruatioiial Latex Processes Limited Gueriisey. A bejelentés napja 1933. évi november hó 3-ika. A találmány eljárás szivacsgumi és ebből készített különösen formázott tár­gyak előállítására. „Szivaesgumi" kifeje­zés a találmány szempontjából olyan po-5 rózus gumit jelent, amelynél a porusok vagy sejtkamrák a természetes szivacshoz hasonlóan egymással közlekednek. Szivacsgumi és szivacsgumitárgyak elő­állítására ismeretes oly eljárás, melynél 40 a végső gumitermék porózus szerkezetét ligy érjük el, hogy az, alapkeverékhez valamely anyagot adunk, amely a keve­rék hőmérsékletének a vulkanizálási hő­fokig való emelése esetén, in si tu gázokat 15 fejleszt, amelyek a vulkanizálódó anyagot felduzzasztják és a vulkanizálás befejez­tével tartósan porózus anyagot szolgál­tatnak. Ez az eljárás teljesen kielégítő többé 20 kevésbé sík vagy szabályos alakú szivacs­gumi lepényeknek vagy hasonlóknak ké­szítésére, azonban bonyolultabb, vagy különleges alakú formázott tárgyak elő­állításónál mindenképen célszerű közvet-25 lenül gumi vizes diszperziójából kiindulni elővulkanizált gumiikeverék alkallmazáísa helyett, mert a vizes diszperzió jobban és egyenletesebben eloszlik a formában vagy öntőben, illetőleg a forma vagy öntő el-30 dugott ós jelentéktelen sarkait és bemé­lyedéseit is kitölti. A találmány eljárás szivacsgumi és ebből készített különösen formázott tár­gyak előállítására, közelebbről oly el-35 járás, amely bonyolult, vagy különleges alakú formázott tárgyak készítésére elő­nyösen használható. A jelen találmány szerinti eljárást szi­vacsguminak vagy abból készült különö­sen formázott szivacsgumi tárgyaiknak 40 előállítására, az jellemzi, hogy a vizes gumidiszperziót, a diszperzió tömegében elosztott ideiglenes porusképző magok, pl. golyók, szemek, törmelékek vagy hasonló anyagok jelenlétében koaguláljuk, melyek 45 a diszperzióval szemben kémiailag lénye­gében hatástalanok, kivéve esetleges — alább említendő — a hő abilizáló és koagu­láló hatásúkat. Ezek az anyagok oly tu­lajdonságúak, hogy a diszperzióban való 50 eloszlásuk közben rendes hőmérsékleten szilárd halmazállapotukat megtartják, azonban meleg víz vagy hideg víz huza­mosabb hatására oldható vagy kolloidáli­san diszpergálható állapotba kerülnek és 55 a magok rákövetkező kivonása után poro­zus terméket hagynak vissza. A mag anyaga, bármely, a fenti tulaj­donságokkal rendelkező, alkalmas anyag­ból állhat. Különösen előnyösek erre a 60 célra a reverzibilis kolloidok, mint pl. enyv, gumi arabicum, agar-agar, zsela­tin, tragantgumi, dextrin, melasz és más cukortartalmú anyagok és hasonlók; hasz­nálhatjuk a felsorolt anyagok bármelyi­két keményítő vagy celluloze részleges hidrolízise útján kapott termék alakjában is, ahogyan azt a cellulozfehérítés mara­dékából kapjuk, amelyet ércöntésnél for­mamagok gyártásával kapcsolatban gyak­ran használnak a homok megkötésére. A fentemlített meghatározott kolloidok nehézség nélkül beszerezhetők a talál­mány céljára alkalmas golyó-, szem- vagy más felaprózott alakban és vízzel, különö- 75 sen meleg vízzel kezelve, könnyen oldha­tók vagy diszpergál hatók. Ha szükséges, a mag golyócskái vagy 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom