110836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg- és más hasonló anyagok szárítására

— 3 — ban szárítást végezzen. Az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó (a) szárító feneké­ről a víz (18) vezetéken át visszatér az (14) szivattyúhoz, hogy a csöves hevítőn 5 az előbb ismertetett módon újból átára­molj ók. Az (m) készlettartály az alacso­nyabb hőmérsékleten dolgozó (a) szárító­val van összekötve és arra való, hogy a rendszert a különböző hőmérsékleteken 10 töltve tartsa, A magasabb hőmérsékleten dolgozó (b) szárítót, ismert módon, gőz hevíti, mely annak (bl) csöveit körülveszi és amelyet (b2)-nél vezetünk be; e gőz csapadéka a 15 (bB) kifolyató csövön át tér vissza a kazán­rendszerbe. A tőzegből vagy efféléből a magasabb hőmérsékleten dolgozó (b) szá­rítóban elpárologtatott víz teljesen kon­denzálódik, amikor a (h) közvetlen hőki-20 cserélőben használt keringő vizet hevíti. E rendszer fölös vize és csapadéka a (k) tartányból a (g) tisztító (kl) tartányába megy át és az ebben keringő vízzel keve­redik, amint ezt a rajz mutatja, s az ez-25 után még felesleges víz a (k2) tulfolyató csövön át távozhatik. A hőkicserólő és tisztító szerkezeti egy­ségében, amint ezt a rajz mutatja, a (h) közvetlen hőkicserélő és a (g) tisztító re-30 készét, valamint azok (k) és (kl). tartá­nyait függőleges (k4) és (k5) válaszfalak határolhatják, mimellett a két rekeszben a permeteket (k6) terelőlemezek tartják el­különítve. A tulfolyatás a (k) tartányból 35 a (kl) tartányba, előnyösen (k7) ülepítő szervek közbeiktatásával megy végbe, az (1) cső pedig a (k) tartányba, valamivel ennek feneke fölött torkollik, hogy védve maradjon minden oly üledékkel szemben, 40 mely a (k) tartányban a (g) tisztító töké­letlensége folytán összegyűlhet. Ha a találmányt nagy szárítórendszere­ken belül alkalmazzuk, az előbb leírt köz­vetett vagy csöves hőkicserélőt, előnyösen 45 több egymással párhuzamosan kapcsolt egységben készítjük, így pl. a közvetlen hőkicserélőben alkalmazott mindegyik per­inctezccső számára egy-egy ilyen közvetett vagy csöves hőkicserélőt használhatunk. 50 Az ismertetett rendszabályok alkalma­zása. a szárítókat teljesen mentessé teszi a szárítóból származó gőzökkel tovavitt por vagy pedig mindama gőzök mindenféle korrodáló hatásától, melyek az anyag szá-55 rítása révén fejlődnek, amennyiben az em­lített rendszabályok azt a folyadéktöme­get, amelyből ilyen korrozió és szennyezés származik, az egész készüléknek tényleg csak kis részére korlátozzák. Erre való te­kintettel azt a részt, nevezetesen a csöves gy hőkicserélőt és mindama összeköttetése­ket, valamint szivattyúkat, melyek ezzel kapcsolatosak, nagy költségek nélkül anti­korroziv anyagból készíthetjük vagy ilyennel bélelhetjük, amit célszerűen meg 65 is kell tennünk. Arzént tartalmazó réz e célra előnyösen alkalmazható. Az is kívá­natos, hogy a tisztítórendszer a korrózió­nak szintén ellenállani képes legyen. Némely esetben, amennyiben ez kívána- 70 tos, a hő közvetlen kicserélésére való szer­veket nagy sebességű hőátvitelre szer­keszthetjük úgy, hogy a víz meglehetősen nagy áramlási sebességét alkalmazzuk a belső (ml) csövön, illetve az e körüli gyű- 75 rűs részben. Ily módon ebben a hőkicseré­lőben a hőmérsékletugrás a kívánatos mértékben kis, pl. 2—5 C° értéken tart­ható. Szabadalmi igények: 80 1. Eljárás anyagok szárítására, több foko­zatban, különböző hőmérsékleteken, a rejtett hőnek magasabb hőmérsékleten dolgozó fokozatban fejlesztett gőzökből való visszanyerésével és e visszanyert 85 hőnek valamely alacsonyabb hőmérsék­leten dolgozó fokozatban, oly keringő folyadéktest közvetítése útján szárí­tásra való hasznosításával, mely ke­ringő íolyadéktestben az említett gő- 90 zöket, kondenzálás révén, közvetlenül csapatjuk le, azzal jellemezve, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten dolgozó (a) szárítót külön folyadéktest (14, 15, 16, 17, a. 18) úton való) keringtetésével hevít- 95 jük, ezt a külön folyadéktestet pedig az első helyen említett (h) közvetlen hő­kicserélőn át keringésben tartott folya­déktesttel (ml, 16) szervekben közvetve hevítjük fel. 100 2. Az 1/ igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a két folyadéktest folyadékait egymással a korroziónak ellenálló elosztó felülete­ken át hozzuk hőkicserélési viszony- 105 latba és e hőkicserélés folyamán a két folyadékot, e felületek mentén, előnyö­sen, kis pl. 2—5 C° nagyságrendű hő­mérsékleti különbségek alkalmazásá­val, nagy viszonylagos sebességgel ára- 110 maitatjuk tova. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a port vagy más szilárd alkatré­szeket, a gőzök kondenzálását megelő- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom