110802. lajstromszámú szabadalom • Szövetcsinozó berendezés

keknek a karimái lelietővé teszik, hogy a kezelt szövet szélei széthajtó ívalakú pályán továbbíttassanak. A gép szükség esetén minden egyes (19) kerékhez csuklósan 5 erősített, teleszkóposán egymásba tolható (19a) rudakat tartalmazhat, melyek a két kereket annak kerülete közelében összekötik, de egyúttal lehetőivé teszik, hogy ezek némiképpen széthajló pályán forog-10 janak. Hogy a szövetet a két szétliajló pályán forgó (20) kerékperemmel érintkezésben tartsuk, a gépben két végnélküli (23) szalagot alkalmazunk, melyek a (20) karimá-15 kat ezeknek félkerületénél nagyobb részén körülövezik. Amint a rajzon látható, mindegyik (23) szalagot pályájának forduló pontjánál két (24, 25) görgő vezeti, melyek a megfelelő (14) tárcsán lévő, füg-20 gőleges irányban beállítható (26) tartóalkatrészre vannak szerelve. Mikor a (23) szalag lekerül a (20) karima kerületéről, a (14) tárcsán lévő (30) tartóalkatrészre szerelt (29) görgő vezeti tovább. A talál-25 mány előnyös jellemzője, mely az ilyen szerkezetű gépezetekben lényeges változást jelent, az a mód, ahogyan az egyes (23) szalagok közelednek a nekik megfelelő (20) karima felületéhez. Amint az 1. ábrán 30 látható, .egy további (32) görgőt úgy helyeztünk el, hogy a szalag visszafordul á• sakor beszorul e henger és a (20) karima közé. Ennek a szerkezetnek a működése és hatása a később leírtakból tűnik ki. 35 Mindkét (23) szalag felső tartóalkatrészének a beállításával meghúzható és így feszülése révén a (20) peremre szorul. Az itt fellépő nyomást az 1. ábrán feltüntetett kis (47, 48) nyomógörgők fokozzák. ÍO A (19) kerekek bárminő alkalmas szerkezetű hajtóművel működtethetők és ezeket a hajtóműveket előnyösen részben a két forgatható üregeiS (15) támaszban helyezzük el oly módon, hogy ezeket a tárna-45 szokat a (19) kerekek szögalatti helyzetének beállítására forgathassuk, amint ez a hasonló fajtájú gépeknél szokásos. Valamely megelőző szövetesinozó gépből, pl. a (37) feszítőgépből továbbított 50 szövetet, midőn a két (38) fecskendő mellett elhalad, ezek kellően megnedvesítik, úgy hogy pl. 5—15% vizet tartalmazzon, miáltal a szövet szerkezete külsőleg alkalmazott erők hatására átrendezhetővé lesz. 55 Miután a szövet átment a (39) közbülső hengeren, a (23) szalagok és (20) karimák közé lép be, amikor is a szövet két szélét a súrlódás szoros érintkezésben tartja ezekkel az elemekkel. Mialatt a szövet a (20) karimákkal megszabott ívalakú pá- 60 lyán körülmegy, ezeknek a karimás tárcsáknak a széíliajlása szélessége irányában kinyújtja, minthogy a (23) szalagok éppen olyan mértékben hajlanak szét, mint a (20) karimák. Ezután a szövet el- 65 hagyja a (20) karimákat és körülmegy a (40) vezetőhengeren, majd a szárító- és vasalógép végnélküli (12) tartó- vagy szállítószalagjára kerül, mely berendezésben a szövet az előzőleg felvett állapota- 70 ban rögzíttetik. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy a szövet, midőn a szétliajló (23) szalagok és ezekkel együttműködő (20) kerékkarimák közötti ív- 75 alakú pályán körülmegy, hosszirányban meglazuljon és így az egész szövetterjedelennben lényegileg egyenletesen fellépő hosszirányú összehúzódás következtében szélessége irányában kinyúlhasson. 80 E célból a berendezésnek a szövet szélét tartó eszközei előnyösen olyan alakúak, hogy a szövetnek bizonyos mérvű hosszirányú meglazuiását tegyék lehetővé. Ezt a 3. ábra szerint legjobban úgy érjük cl, 85 hogy a (23) szalagok mindegyikét (41) barázdákkal látjuk el, melyek a 3. ábrán látható módon szövet meglazult szélrészeinek a (42) keresztirányú bordák között való elhelyezését teszik lehetővé. 90 'Fennebb leírtuk, hogy a (32) vezetőgörgők és a (20) karimák hogyan szorítják be a. (23) szalagokat, midőn ez utóbbiak a (20) karimára való jutásukkor pályájuk hajlását ellentétesre változtatják. Ezt a kö- 95 rülményt arra használjuk fel, hogy a szalagok és karimák között lévő szövetet nagyobb sebességgel továbbítsuk, mint amilyennel a szalagok a (20) karimákon való széthajlásukkor továbbít tatnak és 100 így a szövetnek a 3. ábrán látható kívánt hosszirányú meglazuiását érjük el. A (23) szalagok mindegyike előnyösen erős, viszonylag nem. nyújtható, pl. erős, nem rugalmas szövetből készült (23a) rétegből, 105 továbbá pl. gumiból készült és így viszonylag nyújtható (23b) rétegből áll. Midőn a (23) szalag kezdetben érintkezésbe jut a szövettel, a szövettel érintkező felületén lévő (42) bordák vagy fogak vi- no szonylag távol vannak egymástól. Midőn és miután azonban a szövet beszorul a. szalagok és karimák közé, ezek a bordák elegendő mértékben közelednek egymáshoz, hogy a kezdetben egyenesre nyújtott 115 szövet hosszirányban meglazuljon, mialatt a (20) karimák ívalakú pályáján továbbíttatik. Így a karimák saját további-