110796. lajstromszámú szabadalom • Tárolt hővel dolgozó takaréktűzhely

- 3 — rinti szelepet (6. és 7. ábrák) úgy képeztük ki, hogy az a fenti feltételt kielégíti. A szelepházat képező (46) acéltömbben pontos illesztéssel mozgatható a (47) sze-5 leptest. A (47) szelep a (48) csuklóval csatlakozik az egyenesben vezetett (49) dugóhoz, melyet viszont (50) gömbcsukló köt a szelepet mozgató (51) kétkarú emeltyűhöz. Az (51) kétkarú emeltyűnek (52) vé-10 gét az (51) emeltyűt koaxiálisan burkoló (53) védőcsővel az (54) varrat mentén egybehegesztettük. Az (53) védőcső a (46) acéltömbbel egybehegesztett, míg a (46) acél tömbnek a (47, 49) szerveket befogadó 15 (54) furatát az (55) felhegesztett sapkával zártuk le. Az (53) köpenycsövet (56) támaszba fogtuk be, úgyhogy ha az (51) kétkarú emeltyű (52) végpontját az (57) nyíl értelmé-20 ben lenyomjuk, akkor a vékonyfalú (53) cső áthajlik. míg a nálánál sokalta merevebb (51) kétkarú emeltyű az (56) támaszték mint forgáspont körül elfordul és a (47) szelepet felemeli. 25 A (47) szelep tehát súrlódással mozgó, fenntartást igénylő tömített szervek mellőzésével a kültérrel szemben légmentesen és nyomást állóan elzárva szabályozható. A 2. ábrán látható (33) szelepnek (53) 30 rudazatát a tűzhely falának elülső oldalán elhelyezett (58) kézi kerékkel állítjuk. Az (1) tűzhelyszekrényt szigetelőanyaggal kitöltjük, amely a hőtárolót minden oldalán körülveszi és azt hővesztcséggel 35 szemben biztosítja. A leírt készülék működése a következő: A (10) tárolót villamos energiával félfűtjük. A felfűtés ideje a hőtároló kisütésének idejétől független, úgyhogy az áramot 40 célszerűen abban a napszakban vételezzük, amikor az legolcsóbb. A hőtárolóban felfülnek a (6) bordás csövek is, míg az ezekhez csatlakozó külső- csőjáratok hőfoka alacsonyabb marad. Mivel az alkal-45 mázott folyadék hővezetőképessége gyenge és a csőhálózatot kitöltő folyadékszálak keresztmetszete kicsiny, stagnáló folyadék mellett a folyadékoszlopok által elvezetett meleg elenyészően kevés. 50 Ha valamelyik, pl. a (29) szelepet nyitjuk, akkor az a hőfokküíönbség, amely egyrészt a felszálló (9, 14) csövekben és a (6) bordás csövekben levő folyadék, másrészt a (26, 32) lebukó vezetékben levő 55 folyadékhőmérsékletek között fennáll, a thermoszifonhatás következtében a (9, 14, 26, 32) csőágban és a (16) főzőlap spirálisában levő folyadéktömeget a nyilak értelmében áramló mozgásba hozza. Az áramlás intenzitását a mondott hőfokkülönbség 60 szabja meg. úgy hogy minél nagyobb a hőelvonás a (16) főzőlapon, annál intenzívebb a folyadékáram és minél kisebb ez a hőelvonás, annál kisebb az áramlás intenzitása. A készüléknek tehát önszabályozó 65 hatása van. Az áramló folyadék hőleadása különösen higany esetén oly nagy, hogy pl. a (39) gyors forral ó-spirálisban már kb. 1 m spirális csőhosszúság mellett, elegendő mele- 70 get ad ahhoz, hogy a beáramló vízvezetéki hidegvizet a spirálison történt átfolyása alatt, közel 100° G temperatúráig emelje. A gyorsforralót szabályozó (59) állítómű a rajzon fel nem tüntetett módon, egyszer- 75 smind a gyorsforralóhoz csatlakozó vízbeeresztő szelepet és a (33) szelepet is megnyitja, úgy hogy egyetlen kézmozdulattal indítjuk meg a gyorsforralón átmenő higany és a víz áramlását. 80 A 8. és 9. ábra nagyteljesítményű vendéglői takaréktűzhelyt mutat. Nagyobb teljesítményeknél a hőtároló-testeit és annak hőszigetelését rendszerint már nem lehet a takaréktűzhely munkaasztalának síkja 85 alatt elhelyezni. Ezért a (60) hőtároló hengert és az azt burkoló (61) hőszigetelő szekrényt központosán helyeztük el. E középső részhez kétoldalt célszerűen szimetrikusan csatlakoznak a (62) főzőlapokat tar- 90 talmázó '(63, 64) szárnyak. A szimetrikus elrendezés a tárolt hő gazdaságosabb kihasználását teszi lehetővé. Nagyobb teljesítményű berendezéseknél a (61) tárolószekrényt az épület padozatában levő födémtartókig sülyeszthetjük, míg a szekrény felső részében a (65, 66) sütőszekréíiyeket helyezzük el. A (62) főzőlapokat fűtő (67) felszálló és (68) lebukó vezetéket egv-egy főágban egyesíthetjük, mely főágak a tűzhely A—B szimmetriasíkjában (9. ábra) vannak és amelyből az egyes főzőlapok vezetékeit párhuzamosan ágaztatjuk le. A (69) munkaasztal alatti teret célszerűen tányérmele- io5 gítő szekrények vagy további sütőterek elhelyezésére használhatjuk fel és az előmelegítő szekrényeket célszerűen az egyes főzőlapok lebukó fűtőszakaszainak melegével fűtjük. A hőtároló hengert célszerűen no két sajtolt (69, 70) fenéklemezből kéjpezzük ki, melyeket egymással összehegesztünk. A (77, 78) csöveket a 'henger szimmetriasíkjában vezetjük ki. A (67, 68) főgyűjtő vezetékeknek egyet- 115 len A—B síkban való elhelyezése módot nyújt arra, hogy a tárolóhengert a 10. ábrán feltüntetett formában képezzük ki.