110793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgóképek távolba való átvitelére
Megjelent 1934. évi október li ó 1 -én . MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110193. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mozgóképek távolba való átvitelére. Radio Corporation of America cégr New-Yorkban, mint Kell Kay Davis haddonfieldi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi december hó 29-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1933. évi január hó 3-ika. A találmány javított távolbalátó rendszer. Mozgóképeknek távolba való átvitelére eddigelé letapogató tárcsát és szokásos fényvillamos cellát tartalmazó mechanikai készüléket használtak. Az ilyen kérj szülékben a film mozgása egy-egy teljes működési ciklus alatt folytatólagos és egyenletes volt. Azt találták, hogy az említett szokásos fényvillamos cellákkal szemben belső 10 fényérzékeny ernyővel felszerelt [katódsugárcsőnek néhány igen fontos előnye van. Azonban a működésben lényeges különbség mutatkozik, amennyiben ilyen cső használata esetén a leadandó mozgóig képet a készüléken megszakított mozgással kell keresztülvezetni, úgy hogy mindegyik kép bizonyos ideig áll. Az eddig ajánlott rendszerekben ez idő alatt a teljes képet a csőben levő fényérzékeny JO mozaikernyő-struktura négyszögű területére vetítették és a katódasugár e területet letapogatta, azaz az ismert rendszerekben a sugár akkor kezdi az ernyőt letapogatni, amikor a filmkép azon meg-25 jelenik és a képnek az ernyőre való vetítése az egész letapogatási periódus alatt tovább folytatódik. Mindegyik letapogatási periódust olyan időköz követ, amely alatt az ernyőt fény nem éri és a követ-30 kező filmkép az előzőknek helyére lép. E második periódus alatt a sugár, a következő letapogatási periódus bevezetésére, kiindulási helyzetébe jut vissza. E működési módnak hátránya az, hogy ha a 35 filmhez szokásos vetitőkészüléket használunk, a vetítőkészülék megszakítójának aránylag lassú működése miatt az egész letapogatási időnek kb. 25%-a veszendőbe megy, minthogy egy-egy teljes működési periódusnak 25%-a szükséges ahhoz, hogy a megszakító filmet előretolja. E veszteség csökkentése céljából ajánlották már, ^^ hogy a megszakító működéséhez szükséges időt egy-egy teljes működési periódus 25%-áról annak nem több, mint 10%-ára csökkentsék. A megszakító ilyen gyorsítása azonban különböző alapelvekbe üt- ^ kőzik olyannyira, hogy e megoldás gyakorlatilag nem előnyös, sőt adott esetben megvalósíthatatlan. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő az is, hogy minél hosszabb a képenkénti le- 50 tapogatási idő a fentemlített jellegű katódasugár-készülékben, a képnek annál több részlete vihető át adott sávszélesség mellett. Az eddig ajánlott katódasugár-készülé- 55 keknek a működési móddal kapcsolatos, más lényegbevágó hátrányuk is van, még pedig az, hogy mindegyik teljes filmkép a cső ernyő-strukturájára a teljes letapogatási periódus alatt állandóan rávetít- 60 tetik. Ennélfogva az ernyőstruktura egyes elemi területei nem világítódnak meg egyenlő hosszú ideig, mielőtt azokat a sugár letapogatja. E körülmény a vevőállomáson felvett kép elmosódottságában, 65 valamint a fény és árnyék helytelen eloszlásában nyilvánul meg. Továbbá, ez. üzemi eljárásnál az ernyő ©gyes elemi területei a sugárral való letapogatás után újabb töltést vesznek fel. Ennélfogva az <0 egyes töltések nem neutralizálódnak teljesen a következő kép előkészítésére.
