110789. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő forgatható, vízzel töltött salaktányérral
Megjelent 1934. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110789. SZÁM. — II/e. OSZTÁLY. Gázfejlesztő forgatható, vízzel töltött salaktányérral. Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 21-ike. Forgórostélyos gázfejlesztők teljesítménye és egyenletes üzeme szempontjából egyik legfontosabb követelmény a hamu és salak egyenletes kihordása. E követélménynek 5 annál nehezebben lehet eleget tenni, minél nagyobb az elgázosítandó szén hamutartalma és minél nagyobb teljesítményt kell a gázfejlesztőnek szolgáltatni. Bejelentőnek közismert, ú. n. marókkai 10 ellátott, forgórostélyos gázfejlesztője e követelményt nagy mértékben kielégíti, amenyiiyiben a szénoszlop alsó részét megdolgozó marókések a hamunak és salaknak a sálaktányér képezte kiszorítási térbe való egyenlő letes kihordását biztosítják, amely térből azután a hamut és salakot kiemelőszerv emeli és szállítja ki. Ha azonban az ilyen gázfejlesztők tel jesítményét, különösen nagy hamutartalmú (egészen 40«.'o-ig terjedő ha-20 mutartalmú) szénfajták vagy féltermékek, mint pl. pata elgázosítása esetén, növelni kell, akkor előfordulhat az az eset, hogy a salaktányér a kihordott sailaktömegek felvételére és kiszállítására már nem elég 25 nagy. Ez esetben a salak a salaktányérban köröskörül annyira felgyűlhet, hogy a további salaktömegek kihordásának bizonyos mértékig útját állja és ezenkívül az a kiemelőszerv előtt annyira fel is duzzadhat, 30 hogy e szerv előtti és mögötti ellenállás egészen különböző lesz; az ellenállások e különbsége mármost a sálakkihordás egyenletességét károsan befolyásolhatja. A találmánnyal azt a feladatot kíván-35 juk megoldani, hogy az akadálytalan', egyenletes sálakkihordást még a fent vázolt esetben is biztosíthassuk. Ehhez szükséges, hogy a salak felvételére és kiszállítására elegendően nagy teret létesítsünk és azonkívül a salak kiszállítását a salakkihordástól elválasszuk, nehogy az előbbi az utóbbit károsan befolyásolhassa. E feladatot a találmány értelmében' úgy oldjuk meg', hogy a sálaktányér fenéklapján ak kerületén, ama szokásos gyűrűs té- 45 ren kívül, amely a kihordószervek, mint pl. marókések által kiszorított salak felvételére való — amely teret a továbbiakban •kiszorítási térnek» nevezzük, — még egy külön, sülyesztett, körcsatornaalakú teret 50 létesítünk, amelyben a kiszorítási térből aláhulló salakot felfogjuk és gyűjtjük. Ez utóbbi teret a továbbiakban «gyüjtőtérnek» nevezzük. A salak kiemelése és kiszállítása mármost c gyiijtötérből történik, egyben 55 gondoskodunk arról, hogy a kiemelt salak a kiszorítási térbe ne hullhasson vissza. Ebből a célból előnyös a kiemelőszervet a kiszorítási tértől e szerv mentén fallal elválasztani. 60 E szerkezettel a fenti: adatot teljes mértékben •kben kitűzött feilmegoldjuk. Ha a gyüjtőtér eléggé nagyméretű, akkor az nagytömegű kiszorított salak felvételére is anélkül, hogy a kihordást a nagy 65 akadályoznák és annak zavarnák. Minthogy toki emelése és kiszállítása a teljesen független, ennélfogva a kiemelőszerv előtti felduzza- 70 salaktömegek egyenletességét vábbá a salak kihordástól a salaknak dása sem befolyásolhatja a kihordás egyenletességét. E szerkezettel tehát mindenesetben gyakorlatilag tökéletesen' egyenletes salakkihordást biztosítunk. Ismeretesek már olyan kétlépcsős forgat- 75 ható salaktányérok, amelyeknél a két lépcsőt nyílásokkal ellátott gyűrűs fal vája el egymástól és a salakot csak a