110789. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő forgatható, vízzel töltött salaktányérral

Megjelent 1934. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110789. SZÁM. — II/e. OSZTÁLY. Gázfejlesztő forgatható, vízzel töltött salaktányérral. Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 21-ike. Forgórostélyos gázfejlesztők teljesítménye és egyenletes üzeme szempontjából egyik legfontosabb követelmény a hamu és salak egyenletes kihordása. E követélménynek 5 annál nehezebben lehet eleget tenni, minél nagyobb az elgázosítandó szén hamutar­talma és minél nagyobb teljesítményt kell a gázfejlesztőnek szolgáltatni. Bejelentőnek közismert, ú. n. marókkai 10 ellátott, forgórostélyos gázfejlesztője e köve­telményt nagy mértékben kielégíti, ameny­iiyiben a szénoszlop alsó részét megdolgozó marókések a hamunak és salaknak a sálak­tányér képezte kiszorítási térbe való egyen­lő letes kihordását biztosítják, amely térből azután a hamut és salakot kiemelőszerv emeli és szállítja ki. Ha azonban az ilyen gázfejlesztők tel jesítményét, különösen nagy hamutartalmú (egészen 40«.'o-ig terjedő ha-20 mutartalmú) szénfajták vagy féltermékek, mint pl. pata elgázosítása esetén, növelni kell, akkor előfordulhat az az eset, hogy a salaktányér a kihordott sailaktömegek fel­vételére és kiszállítására már nem elég 25 nagy. Ez esetben a salak a salaktányérban köröskörül annyira felgyűlhet, hogy a to­vábbi salaktömegek kihordásának bizonyos mértékig útját állja és ezenkívül az a ki­emelőszerv előtt annyira fel is duzzadhat, 30 hogy e szerv előtti és mögötti ellenállás egészen különböző lesz; az ellenállások e különbsége mármost a sálakkihordás egyen­letességét károsan befolyásolhatja. A találmánnyal azt a feladatot kíván-35 juk megoldani, hogy az akadálytalan', egyenletes sálakkihordást még a fent vá­zolt esetben is biztosíthassuk. Ehhez szük­séges, hogy a salak felvételére és kiszállítá­sára elegendően nagy teret létesítsünk és azonkívül a salak kiszállítását a salak­kihordástól elválasszuk, nehogy az előbbi az utóbbit károsan befolyásolhassa. E feladatot a találmány értelmében' úgy oldjuk meg', hogy a sálaktányér fenéklap­ján ak kerületén, ama szokásos gyűrűs té- 45 ren kívül, amely a kihordószervek, mint pl. marókések által kiszorított salak felvéte­lére való — amely teret a továbbiakban •kiszorítási térnek» nevezzük, — még egy külön, sülyesztett, körcsatornaalakú teret 50 létesítünk, amelyben a kiszorítási térből aláhulló salakot felfogjuk és gyűjtjük. Ez utóbbi teret a továbbiakban «gyüjtőtérnek» nevezzük. A salak kiemelése és kiszállítása mármost c gyiijtötérből történik, egyben 55 gondoskodunk arról, hogy a kiemelt salak a kiszorítási térbe ne hullhasson vissza. Ebből a célból előnyös a kiemelőszervet a kiszorítási tértől e szerv mentén fallal el­választani. 60 E szerkezettel a fenti: adatot teljes mértékben •kben kitűzött feil­megoldjuk. Ha a gyüjtőtér eléggé nagyméretű, akkor az nagytömegű kiszorított salak felvételére is anélkül, hogy a kihordást a nagy 65 akadályoznák és annak zavarnák. Minthogy to­ki emelése és kiszállítása a teljesen független, ennélfogva a kiemelőszerv előtti felduzza- 70 salaktömegek egyenletességét vábbá a salak kihordástól a salaknak dása sem befolyásolhatja a kihordás egyen­letességét. E szerkezettel tehát mindeneset­ben gyakorlatilag tökéletesen' egyenletes salakkihordást biztosítunk. Ismeretesek már olyan kétlépcsős forgat- 75 ható salaktányérok, amelyeknél a két lép­csőt nyílásokkal ellátott gyűrűs fal vá­ja el egymástól és a salakot csak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom