110778. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú jelzőberendezés

értékei a kilövelt elektronoknak a katódákkal szomszédos vezérlőrácsokhoz való ütődésót hozzák létre. Ilyen körülmények között, mágneses mező alkalmazása nél-5 kül, a harmonikus frekvenciájú teljesítmény, ha arról egyáltalában szó lehet* igen kicsi. Azonban a hosszirányban; vagy tengelyirányban alkalmazott egyirányú mágneses mező folytán a harmo-10 inikus frekvenciájú teljesítmény a han-J golt (160, 162, 190) kilépő-áramkörben lényegesen megnövekedik és tekintélyes éitéket ér el. Az egyirányú mágneses mező a belépő 15 vezérlőfeszülitségek pozitív félhullámainak kezdeténél és megszűnésénél az. elektronoknak a kimenő-elektródákra való élesebb felcsapódását, valamint ez elektródákhoz menő elektronáramlás gyor-20 sabb megszakadását okozza és az elektronáramlás ez éles megindulása és megszakadása az, ami a harmonikus hullámok keletkezését nagy mértékben elősegíti. 25 Általában a kilépő-teljesítmény növekedését, valamint sok esetben a nem működő csőnek működésbe való hozását vagy másszóval nagyobb hatásfokot, érünk el azzal is, hogy az ilyen áramkö-30 röket úgy hangoljuk, mint a szál-fűtőáramkört. A tényleges kivitelnél jó eredményekkel használtunk T-alakú üvegburás elektroncsöveket, amelyeknek anódahossz-85 tengelyei a (180, 182) szolenoidokkal lényegileg párhuzamosak voltak. A csövek egyes részei a mágneses jármokba vagy azokon át furt nyílásokba nyúltak, úgy hogy az alkalmazott tér-intenzitás növe-40 kett és így a szórási mező lényegesen csökkent. A találmány szerinti javított frekvenciasokszorozónál az is megjegyzendő, bogy inkább a katódákhoz közeleső rácso-45 kat vagy elektródákat használjuk kimenőelektródák gyanánt, mint az anódákat. Minthogy a belépő-alapenergiáit tekintetbe véve az elektródák, azaz a rácsok és az anódák közötti csatoló kapacitás 50 igen nagy, nem lényeges, vájjon a belépőalapenergiát a rácsokra vagy az anódákra alkalmazzuk-e. Azt találtuk ezenkívül, hogy fontos olyan csövek alkalmazása, amelyeknek 55 htengeralakú és koncentrikus elemeik vannak. Megállapítottuk továbbá, hogy a fűtőszálnak központos szimmetriájú elrendezése szükséges. Az ilyen szimimetriakövötelmények oka könnyen megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy a jó műkő- 60 dés az elektronok egyenletes sebességétől és, hogy úgy mondjuk, szabályos frontjától függ. Ilyen tulajdonságú fűtőszáltipusok az egyszeres huzalú, spirális és hengeres tipusúak. Egyes fűtőkatóda- 65 típusok úgy vannak elkészítve, hogy fűtőfelületeik a rács visszasugárzásával szemben kevésbé érzékenyek, ami különben az elektronemissziót labilissá tenné; viszont más katódaformák, mint pl. az 70 egyeneshuzalú típusok is előnyösnek mutatkoztak. így tehát nyilvánvaló, hogy, bár a főoszcillátorral és a mágneses frekvenoiasokszorozó modulátorcsöveivel stb. kapcsolatban ábrázolt különböző csö- 75 vek katódáit, a szokásos alakban ábrázoltuk, azok bármilyen alkalmas tipusúak, pl. váltóárammal fűtöttek is lehetnek. Bár ilyen igen nagy frekvenciáknál 80 célszerűek a hengeres, koncentrikus szimmetriájú kételektródás csövek, minthogy úgy az alap-, mint a harmonikus frek(veneiákat ugyanazokra az elektródákra, vihetjük fel és ugyanazokról az elektró- 85 dákról vehetjük le, mégis jól használhatóknak bizonyultak a háromelektródásí csövek is és pedig különösen olyanok, amelyeknél a harmadik elektróda vagy anóda a csövön belül van. 90 Nyilvánvaló, hogy a frékvenciasokszorozó-berendezésben a frekvenciasokszorozónak két hangolt áramkörhöz, t. i. az alapfrekvenciájú belépő-áramkörhöz és a harmonikus frekvenciájú kilépő-áramkör- 95 höz kell kapcsolva lennie. Ez a körülmény a frekvenciasokszorozó összes fajtáinál nehézséget okoz és e nehézség a találmánynál sem kisebb. Ha a belépőáramkört az anódákhoz, a kilépő-áram- 100 kört pedig a rácsokhoz kapcsoljuk és egyúttal a fűtőszál áramkörét hangoljuk, igen hatásos és igen könnyen ke-, zelhető áramkört kapunk. Megyjegyzendő, hogy a harmonikus 105 frekvenciáknál a legnagyobb kilépő-energiát akkor kapjuk, ha a fűtőszál és a rács közötti tér feszültség-gradiensének a lehető legnagyobb változása van, amit meghatározott belépő-energia még megenged. 110 Ez annyit jelent, hogy különösen a rács feszültségváltozásának nagynak kell lennie. Avégből, hogy ilyen változást elérjünk, a rácsot olyan árairfkörrel kell az alapfrekvenciára hangolni, amelynek leg- 115 nagyobb impedanciája a rácson van. A rácsnak azonban, a harmonikusok szempontjából megfelelő impedanciájú kilépő-