110775. lajstromszámú szabadalom • Folyadékvezérlésű befecskendező-fuvóka öngyjtású égési erőgépekhez
— 3 — lakozódarabon, az (e) fúvóka,tartó (s, t) furatain és az (a) fuvókatest (u) csatornáján át áramlik. A tüzelőanyag az (u) csatornából a fu-i vókatestben lévő (v) gyűrűstérbe jut, amely a tűnek (c) szárával szembeni, lépcsőzetes keresztmetszetcsökkenése folytán képződik. A csökkentett keresztmetszetű (w) tűtoldat a tűnek (y) ülőfelületét ) hordja. A 2. és 4. ábra szerinti foganatosítási példánál a (w) toldatnak az (y) ülőfelület alatt még egy csökkentett keresztmetszetű lépcsőzete van. Az így képződő (z) csap 5 a fúvókának, utolsó részében hengeresen kiképezett torkolatnyílásába csak egészen kis játékkal nyúlik bele. Az alsó csaprész a tüzelőanyagsugár vezetése céljából csonkakúpalakiian van kiképezve, még 3 pedig úgy, hogy a csonkakúp nagyobb átmérőjű része az alsó tűvéget képezi. A (v) gyűrűstérbe szállított tüzelőanyag a tű (c) vezetőszára és a (w) toldat közötti gyűrűsvállat támadja és mikor an-5 nak kellő feszültsége van, a tűt (m) zárórugójának nyomása ellenében felemeli. A tű-löket első részében, amelynek végét a 3. ábra mutatja, a tüzelőanyag kilépőrését a (z) csap hengeres része és a torko[) latfurat közötti igen szűk gyűrűs keresztmetszet képezi. E gyűrűs keresztmetszet csak kevés tüzelőanyag kifúvását engedi meg. Hogy a tű nyitólöketének ezen első része túlságosan gyorsan ne játszódjék le, 5 igen merev zárórugót alkalmazunk és ezenkívül a tű (c) szára ós a (w) toldat közötti gyűrűsvállat a (w) toldat és a (z) csap közötti gyűrűsvállhoz képest igen nagyra méretezzük, sokkal nagyobbra, 0 mint. ahogy az eddigelé csaposfuvókáknál szokásos volt. Már a gyűrűsfelületek ezen összeegyeztetése is csökkenti a (w) toldat és a (z) csap közötti gyűrűsfelület járulékos hatását, amely felületre a tüzelőanyag 5 nyomása — mihelyt a tű üléséről felemelkedik —• nyitóértelemben hat és így a tű löketét gyorsítani igyekszik. A merev (m) rugó a járulékos gyorsítóerőknek hatását még inkább csökkenti, úgy hogy a tű 0 megemelése a befecskendezési idő hosszú részén át tart. A tű megemelésének első részét, mialatt a csap hengerfelülete a tüzelőanyag kiáramlását erősen fojtja, célszerűen úgy méretezzük, hogy e löketrész 5 a gyújtási folyamat idejéhez igazodjék; ezzel elérjük azt, hogy az égési térbe a befecskendezési folyamat ezen első része alatt kevés tüzelőanyag jut. Mihelyt a (z) csapnak hengeres része a fuvókatest fenekében lévő vezetéséből ki- 60 bukkan, lényegesen nagyobb kifúvási keresztmetszet szabadul fel. Az időegységben kifúvott tüzelőanyagmennyiség ezután megfelelően növekedik. Igen jó eredményeket kapunk akkor, ha 65 a tű két gyűrűsfelülete közötti arány kb. 5.5:1, a kb. 0.7 mm-t kitevő teljes tű-löket első része kb. 0.4 mm és a rugó merevsége 1 mm rugóútra vonatkoztatva, kb. 30 kg. Kb. ezt a merevséget szolgáltatja a 4 70 mm-es hengeres acéldrótból készült, 16 mm külső átmérőjű, kb. 4.5 menetes csavarrugó. Az 5. ábra szerinti második foganatosítási példa az elsőtől csak a (z) tűzcsap- 75 nak lényegtelen módosításában különbözik, amennyiben annak csökkentett keresztmetszetű alsó vége itt hengeralakú. E fúvóka vékony, zsinórszerű hengeres sugarat szolgáltat, míg az 1. ábra szerinti 80 fuvókánál a sugárkép inkább kúpalakú. A harmadik foganatosítási példa (6. ábra) ú. n. lyukas fúvókát mutat, amelynek két (A) fúvólyuka van. A (z) csapnak hossza itt a tű-löket első részének 85 nagyságához van szabva. A csap és vezetése közötti gyűrűsrés útján előidézett fojtás természetesen nagyobbra méretezendő, mint a fúvólyukak útján előidézett fojtás. 90 Ugyanez áll a 7. ábrán bemutatott lyukas fuvókára is, ahol a (w) tűtoldatnak alsó része egyidejűleg a tű-löket első része alatt a fojtást előidéző csapot képezi. Az 5—7. ábrákon a tű legmagasabb 95 helyzetét szaggatott vonallal ábrázoltuk. A 2. ábrán jelzett sugárkép mutatja, hogy a tüzelőanyag a kúpos csapvég felületére éppen a tű löketének első része alatt, tehát a befuvás kezdetén nem ütő- 100 dik fel. Csak egy tekintélyes tű-löket után ütődik a sugár a csapvég kúpos köpenyéhez. Itt tehát az ütközőfelületnek a tüzelőanyag szétosztását nagy mértékben elősegítő hatása a tű nyitólöketének első 105 része alatt nem érvényesül úgy, hogy a tüzelőanyagtöltet éppen először befuvott, a gyújtás bevezetését eszközlő részének elporlasztása nem megfelelő. E hátrány különösen olyan motorok kis fordulat- no száma esetén figyelhető meg, amelyeknél a befecskendezőj szivattyú szállítósebessége a motor fordulatszámától függ. A ki nem elégítő porlasztás a befecskendezés kezdetén a gyújtás szabálytalan megkez- 115 dődését és a tüzelőanyag tökéletlen elégését okozhatja. Az a körülmény, hogy a sugár a
