110771. lajstromszámú szabadalom • Lapos kulírozó kötszövőgépen egy munkamenetben előállított harisnya és eljárás előállítására

— 3 — mát és a sarokrészekben beiül csökkent­jük a dolgozó tűk számát. A középrésznek belső bővítésénél, illetve a sarokrészek szélességének keskenyítésé-5 nól a (14—20) szemsorban az itt számí­tásba vett sarokkiképzésnél a sarok­részekben egyidejűleg duplázunk, miáltal a (d—d') duplázó vonal keletkezik. A 20. szemsorral a tulajdonképeni sa-0 rokképzés befejeződik; a (b'—e—c') sarok­rész keletkezett. Már most a 21. szemsortól kezdődőleg ismét ismeretes módon megszakítás nél­küli szemsorokkal dolgozunk tovább. Az-5 után ismeretes módon a szokásos ékalakú (e—e') duplázás következtetik. A (c—e") átmeneti vonal irányát, mely a bokától a talp felé körülbelül merőle­gesen halad, természetesen a szemválto-0 zások sorrendje, illetve az áru finomsága befolyásolja. . 1 ' . A 3. ábra szerinti példánál a sarok­részekben a szemek száma minden sor­ban változik. A szokásos finomságú osz­íötású harisnyák előállításánál ellenben a (c—b') vonal és a (c—c') vonal között in­kább mindig minden második szemsorban változtatjuk a szemek számát. A 4. ábra jobboldali sarokrész egyes so-1 rainak szemképződését mutatja. Miután a harisnya szárát elkészítettük, az (a—a') vonaltól (1. ábra), illetve (4. ábra) új szempálcikák képzésével bőví­tünk, amikor is ismeretes módon erősítő > fonalat dolgozunk közbe. Az (A) sor a 3. ábra szerinti harisnya­rész (1) sorának felelne meg. A 3. ábra szerinti (9) sornak megfelelő (B) sorban fejeződik be a sarokbővítés. ' Ezután jönnek a talprész szemei, me­lyek a (30—36) tűkön függnek, nyuga­lomba. Csupán a két sarokrészben kötünk tovább. E példa szerint először három szemsort állítunk elő, melyek kívül 1 egyenlő szélesek. Befelé az első szemsort azonban csupán a (37) tűig kötjük és a következő szemsort e tűtől ugyanazon szélső tűig kötjük, mint a megelőző szem­sort. Az ugyanazon szélső tűn kezdődő • harmadik szemsor már a (39) tűn fejező­dik be. Az előőállításnak ez a része a 3. ábra szerinti (10—13) szemsorok képzésé­nek felel meg. A (39) tűn kezdődő rákövetkező szem-1 sornál bizonyos számú szélső szem két tűvel van beduplázva, miáltal a követ­kező szemsor a szélen két tűvel beljebb kezdődik. E szemsor ismét két tűvel előbb fejeződik be; a (41) tűn végződik. Az ugyanazon tűn kezdődő következő 60 szemsorban ugyanannyi szélső szemet duplázunk be, mint előbb, miáltal a rá­következő szemsor további két tűvel bel­jebb kezdődik. Ugyanez a folyamat, azaz két-két, a 65 sarokrészek belső oldalán két tűvel rövi­dített szemsor előállítása, mely szemsorok egyikében bizonyos számú szélső szemet két tűvel duplázunk be, addig ismétlődik, míg a sarokképzés be nincs fejezve. 70 E példa szerint a sarokrészek szemei­nek számát az (50) tűig bezárólag csök­kentjük. A (C) sorban a harisnya a 3. ábra 20. soráig van elkészítve. 75 A (D) sortól kezdve ismét a harisnya egész szélessége mentén meg nem szakí­tott szemsorokkal kötünk. (3. ábra 21. sor.) A 4. ábrán szemléltetett szemképződés 80 vázlatos rajzával kapcsolatban arra kell rámutatni, hogy a kötszövőgépben a (37— 50) tűk és így a rajtuk függő szemek! a (30—36) tűkkel és szemeikkel egy sorban vannak, mint ahogy a (D) sor alatt kis 85 gyűrűkkel jeleztük. Szabadalmi igények: 1. A lapos kulirozó kötszövőgépen egy munkamenetben előállított harisnya, azzal jellemezve, hogy a szemsorok a 90 harisnya szárat követő sarokkibővítés körzetében a harisnya egész széles­sége mentén megszakítás nélkül ha­ladnak, még pedig közel a bokához és azután a sarok alsó részén a lábfelső- 95 rész nyugvó szemeinél ékalakú rész van bedolgozva, mely után a láb egész szélessége mentén haladó szemsorok következnek. 2. Az 1. igényben védett harisnya foga- 1 0 q natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ékalakú rósz által létesített átmeneti vonal a sarokrésztől a talp­részig halad, a saroikfogyasiztásnál ke­letkező beduplázó vonallal fedősarok jgs módjára derékszöget alkot. 3. Az 1. igényben védett harisnya foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az ékalakú rész által létesített átmeneti vonal a sarokrésztől a talp- jjq részig a sarokfogyasztásnál keletkező beduplázó vonallal francia módon fo­gyasztott sarokhoz hasonlóan hegyes szöget alkot. 4. Eljárás az 1—3. igényben védett ha- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom