110767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagok szárításának megindítására és kész kiszárítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110767. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás rostanyaglapok szárításának megindítására és kész kiszárítására. Gewerkschaft Aufbau szövetkezet Duisburg, mint dr. Kienitz Adolf Gusztáv vegyész Tberliii-lichtenradei lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi január hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 21-ike. Rostanyaglapok szárítására az eddig ismeretes eljárásoknál hőátvivő és szárító közeg gyanánt forró, többé-kevésbbé telített levegőt használnak. Ha a szárítási folyamatot nem vezetik gondosan, SL SZctrító levegő nedvességtartalma nagyon gyakran a megengedett mérték alá csökken. Következménye ennek, hogy a túlszáraz levegő a lap felületéről több vizet von el, mint amennyi a lap belsejéből kiáramolhat. Ily módon a lap felülete megkeményedik és megkérgesedik, úgyhogy a lapok megvetemednek, sőt bizonyos esetekben meg is repedeznek. A gyártásnál tehát sok a selejtes lap. Minthogy 80 C°-nál magasabb hőmérsékleten a levegő vízfelvevő képessége rendkívüül gyorsan növekedik, a szárítást e határérték alatt kell elvégezni. Az e jelenségnél fogva tekintetbe jövő, aránylag alacsony hőmérsékleteken a lapokban a nedvességáramlás ; nagyon lassú, miértis a szárítás nagyon hosszú ideig tart, úgyhogy a szárítóberendezéseknek oly nagy méreteket kell adni, amelyeknél üzemük nem gazdaságos. A találmány értelmében szárító és hőátvivő közeg gyanánt gyakorlatilag olyan levegőmentes gőzt használunk, amelynek nyomása közel egy légkör és hőmérséklete a telítési hőmérséklet fölött van. Ezt a gőzt, ugyanúgy, mint egyébként a szárító levegőt, szellőző készülékkel vagy más ilyen berendezéssel körfolyamban tartjuk és esetről-esetre a kívánt hőmérsékletre hevítjük. Azzal, hogy az ismertetett módon hőátvivő közeg gyanánt gőzt használunk, a hőmérséklet fokozását és ennek révén a szárítási folyamat veszélytelen megrövi- 40 dítését érjük el. Kisebb méretű szárító berendezéssel tehát ugyanaz a teljesítmény érhető el. A levegő vízfelvevő képessége emelkedő hőmérsékleten mind gyorsabban, körül- 45 belül parabola görbe szerint növekedik, ezzel szemben a gőz elpárologtatási képessége lineárisan növekedik. Ily módon tehát egyszerűen a hőmérséklet változtatásával lehet a szárítási sebességet szabá- 50 lyozni, míg levegő használatánál a bemérsékleten kívül a viszonylagos nedvességtartalmat, valamint ezzel összefüggésben esetről-esetre a vízfelvevő képességet is állandóan ellenőrizni és szabályozni 55 kell. A találmány szerinti szárításnál tehát a munkafolyamat sokkal egyszerűbb és biztosabb, úgyhogy az eljárás gyakorlatilag hibamentesen foganatosítható. Levegőmentes forró gőzzel való szárítás 60 ezideig csak faszárításnál volt ismeretes. Az eljárásnak rostanyaglapok szárításánál való alkalmazása azt a különleges hatást eredményezi, hogy az elkérgesedés veszélye, amely az eddig használatos 65 forró levegővel való szárításnál dús víztartalmú alakdarabok esetében nagyon nagy, megszűntethető. Ily módon nagyon astag ilapok egyenletes kiszárítását is eddig elérhetetlen biztonsággal érjük el. 70 Mozgó papirospálya vagy más ilyen termék szárítására használatos eljárásnál túlhevített gőzsugarakat fúvatnak az anyagra, mikoris gőz-levegőelegy kelet-