110715. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet csőalakú elektromos izzólámpák izzószálának rögzítésére

— 2 — Kolt megoldásnál az (a) dróton egyenlő távolságokban a (b) üveggyöngyök van­nak, melyek magában véve ismert mó­dón a tnlajdonképeni (e) izzószáltartók 5 szigetelő tartói. A (c) tartók a zeg-zugos drót hajasain átfektetett képzetet'jeli síkra merőlegesek. A gyöngyök hosszabb vagy hajlított csövekben azonkívül a tar­tórendszer alátámasztására még a íd) 10 támasztódrótokat is tartják, melyeknek végei hegyesek és melyek felváltva bá­róin, egymáshoz képest mintegy 120 fok­kal eltérő irányban fekszenek. E támasz­tódrótek különböző hosszúak és úgy vaii-15 nak meggörbítve, hogy akkor, amikor U tartórendszer az üvegesőben fekszik, csú­csaikkal az (e) üvegcső belső falát merő­legesen érik. A támaszok különböző hossza azért szükséges, mert nem a zeg­.20 zugos hosszirányú drótnak, hanem az (f) izzószálnak kell az üvegcső közepén fe­küdnie. A 2. ábra a tartószerkezetet táv­lati képben mutatja részben egyenes, részben hajlított üvegcsődarabban. A 3., .25 4. és 5. ábrák a (III), (IV) és (V) _ sí­kokban vett metszetek, amikor is az izzó­szál a hosszirányú drót keskeny oldaid felett és a zeg-zugos hajlások középvona­la felett fekve képzelendő. 30 A tartóállvány előállítását — az üveg­gyöngyöknek a zeg-zugos dróthoz való forrasztását és a (d) támaszoknak, vala­mint a (c) izzószáltartóknak behelyezését —• a zeg-zugos drót kinyújtása előtt vé-35 gezziik; ez a drót ekkor a világítócső hosszának mintegy kétharmadára terjed. A zeg-zúg'os drót (a) szögei (1. ábra) itt még aránylag kicsinyek. A kész, de még szét nem húzott tartóállványba a szintén 40 egész hosszára még szét nem húzott spi­rálisalakú (f) izzószálat helyezzük, oly módon, hogy azt az izzószáltartó kam­póiba függesztjük. Mindkét drótnak teljes hosszát egyidejű kinyújtással adjuk meg, 45 ahol is, különösen hajlított csöveknél, a drótok végső kinyújtását csupán az egész rendszernek az üvegcsőbe való illesztése után végezhetjük, amikor is a (d) táma­szok csúcsai az üveg belső falán néhány 50 milliméternyire elcsúsznak. Az izzószál­spirális, melynek az izzószáltartókba való befüggesztés utáni kinyújtása a tulajdon­képpeni cél, a tartóval együtt nyúlik, mint­hogy meneteiben fekszenek az izzószáltar­-55 lók, melyek szilárdsága sokkal nagyobb, mint a finom spirális kis húzószilárdsá-Kára való tekintettel a kinyújtáshoz szük­séges. A rendszer nyújtásánál az (a) szögek megnövekednek, azonban nem oly mér- 60 tékiben, hogy a zeg-z-ugos drótból ismét egyenes drót legyen. Ezzel megakadályoz­zuk azt, hogy a hosszirányú drót a eső fa­lára erősen elhatárolt árnyékot vessen. Ha egyenes pálcákat velük párhuzamos 65 vonalas fényforrással világítunk me;í, szalagalakú árnyékot vetnek. Ha azonban a pálca nem egyenes vagy pedig a fény­forrással nem párhuzamos vagy pedig zeg-zugos vonalban halad, vagyis több 70 nem párhuzamos pálcából összetettnek lát­szik. akkor erősen elhatárolt vetett árnyé­kok nem képződhetnek, minthogy a fal­nak minden pontját, még ha a pálca vala­melyik pontja mögött is van, a fényforrás 75 szomszédos részei mégis megvilágítják. A zeg-zugos alaknak tehát az a további előnye, hogy csupán gyenge, elmosódott félárnyékot vethet, mely szabad szemmel nem észlelhető. Mivel a leírt példakénti 80 í'oganatosítási alaknál az állvány a belső falakat csupán a (d) támaszok csúcsaival érinti, mely támaszok a falakra merőlege­sek (más helyzetben vesszőalakú sötét fol­tokat kapnánk) és a kis érintkezési helye- 85 ket a fényforrás erősen megvilágítja, a szemlélő minden oldalról foltmentes fény­sávot lát, egyenletes világosabb közép­vonallal. Ha minden méretet pontosan betartunk. 90 a leírt tartószerkezet mind egyenes, mind hajlott világítócsöveknél alkalmazható. Szabadalmi igények : 1. Szerkezet csőalakú elektromos izzólám­pák spirálisalakú izzószálainak rögzi- 95 tésére, jellemezve zeg-zugosan Vctgy hullámosan hajlított, a cső falát nem érintő, célszerűen lapos keresztmetszetű hosszirányú dróttal, melyen a spirális­alakú izzószál úgy van megerősítve, 100 hogy a zeg-zúgos vagy hullámos hossz­irányú drótot burkolni képzelt felület egyik lapos oldala felett és e felület •középvonalával párhuzamosan fekszik. 2. Az 1. igényben védett tartószerkezet fo- 105 ganatosítási alakja, jellemiezve nem ru­galmas fémből való hosszirányú dróttal. 3. Az 1. igényben védett tartószerkezet fo­ganatosítási alakja, a hosszirányú dró­tot rögzítő támaszokkal, azzal jelle- 110 mezve, hogy a támaszok a cső falát csupán hegyes végeikkel érintik. 4-. Az 1. és 3. igényben védett tartószerlce-

Next

/
Oldalképek
Tartalom