110705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lumineszkáló szervetlen üveg előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIBÍLYT SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110705. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás lumineszkáló szervetlen üveg előállítására. Glaswerk Giist. Fischer cég Ilmenau (Németország-). Pótszabadalom a 109408. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi május hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 15-ike. A törzsszabadalom tárgya eljárás lumineszkáló üveg előállítására, melynek értein mében vagy az üvege légyhez vagy a kész üvegmasszához a kalcium, stroncium, bá-5 rium vagy cink szulfidjait kristályos vagy amorf álakban adagoljuk. Minthogy az üveig egyúttal még a célnak megfelelő koncentrációban valamely íniehézfémveigyületet is tartalmaz, az üvegben földaíkáli-, 10 illetve cink-szulíid-nehézfém-foszfor (világítófesték) képződik. Azt találtuk már most, hogv a földaíkáli-, illetve cinkszülíidöt nem kell az üveghez kész állapotban adni, hanem módunkban van az is, hogy az em'lí-15 tett szulfidokat az üveghez adott más anyagok között 'létrejövő cserebomlássál magában az üvegben keletkeztessük, ahol is azokból az eljárásokbői indulhatunk ki, mélyéket szulíidosa'n festett üvegek elő-20 állítására az üvegtechnikában egyébként is alkalmaznak. Ezek az eljárásdk, a szulfidoknak, mint olyanioknaík adagolásán kívül, a következők (lásd pl. Heinrichs és Becker «Studien über die Herstellung sul-25 fidisch gefárbter Gláser», Sprechsaal 1918. évf., 411—414 lap): 1. A fémszulfidokat az üvegben úgy állíthatjuk elő, hogy az illető üvegelegyhez adott szulfátokat egyidejűleg hozzá-30 adagolt alumínium-, magnézium-, vasvagy cinkporral redukáljuk. 2. Az üvegelegyhez az illető fémet adjuk elemi kénnél együtt vagy ezeket az anyagokat későibb a többé-kevésbé készre 35 ömlesztett üvegmasszához adagoljuk. 3. Az ömlesztékhez fémoxidokat vagy fémkarbonátokait adunk és a fémszulfidokat az őmlesztekben úgv állítjuk elő, hogy a fémoxidokat vagy fémkarbonátokat velük egyidejűleg vagy később ada- 40 golt alkáliszulfidokkal vagy elemi kénnel cserebcmlásba hozzuk. 4. Az elegyhez fémoxdikat vagy fémkarbonátokat adunk és ezeket alkáliszulfidokkal hozzuk reakióba, melyeket egy- 45 idejűleg beadagolt alkáliszulfátnak szénnel vagy széntartalmú anyagokkal való redukálása útján, állítunk elő. A 3. és 4. alatti eljárásoknál a cserebomlíás kevésbé tökéletes, mint az 1. és 2. 50 alatti eljárások szerint. Ha a felsorolt eljárásokat földaíkáli-, illetve cinkoxid előállításához alkalmazzuk és azokat megfelelően kibővítjük, ak'kor a találmány céljaira alkalmasnak bizonyult következő el- 55 járásokhoz jutunk: 1. A földálkáliknak, illetve a cinknek olyan vegyületeiből indulunk ki, melyek a kénen kívül még oxigénít is tartalmaznak és azokat redukáló anyagok- 60 nak, pl. cink-, ón-, magnézium-, antimon-, aluminíum-fémpornak, szénnek kénnek vagy más, oxigént felvevő metalloidoknak hozzáadásával szulfidokká alakítjuk át. Természietiesen olyan anya- 65 gokat is alkalmazhatunk, melyeknek bomlásából szén, kén stb. keletkezik. így pl. cukrot, borkövet és más szerves anyagokat, poliszulfidokat stb. Használhatunk továbbá hidrideket is, 70 melyek az üvegben hidrogént fejlesztenek. A redukálást végül oxigénben szegény vegyületekkél is végezhetjük, legcélszerűbben Sn O-val. Az említett redukáló szereket egyenként vagy egymással 75 kombináltan alkalmazhatjuk. A földalkáliák és a cink redukálandó vegyületei közül különösen jól használ-