110703. lajstromszámú szabadalom • Kihúzó asztal kiugró lappal

A rajz a találmánj' példaképpeni meg­oldási alakját tünteti fel. Az 1. ábra az összetolt lapú asztal alul­nézete. A 5 2. ábra az 1. ábrához tartozó hossz­metszcl. A 3. ábra az 1. ábrához tartozó kereszt­metszet. A 4. ábra a föltolt betét közbülső helyzetéi 10 mutatja. Az 5. ábra a betétnek az asztal összetol ásá­sához; való előkészítését mutatja Az (1) asztalperemen vannak a (2) lá­bak és az itt szögvasat alkotó (3) vezető 15 lécek, amelyeknek külső oldalán (4) kö­téláttétel van a (P, P") kihúzólapok el­lentétes irányú mozgatására. Egyébként ezeket a lapokat egyrészt az (5) vezető­lécek vagy hasonló elemek vezetik, ame-20 lyek az asztalperem hasítékaiban mozog­nak és e peremeken lévő (6) vezető­pántokkal működnek együtt, másrészt a (3) vezetőléce kf amelyeknek vízszintes szára alá a (P, P') lapok alsó oldalán megerő-25 sített (7) vezetőpántok nyúlnak. A (3) vezetőiléceken belül lévő térben van az (E) betét, amelyet a (9) tokokban lévő (8) tekercsrugók tartanak. Ezek a (9) to­kok az (1') léceken vagy a (10) támasztó-50 lécen vannak. Azonkívül az (E) betét alsó oldalán (11) zárócsap, a (10) léceken pe­dig (12) derékszögű tar tó kilinccsel felsze­relt zár van. A (12) tarlókilinccsel csuk­lósan kapcsolódik a (13) tolórúd, amely 35 az asztal hossztengelyével kb. 30°-os he­gyes szöget alkot, (13a) vége pedig lefer­dített és (13b) hasítékot tartalmazza, amely a (14) támaszon lévő' vezetőpeoekkel mű­ködik együtt. A (15) zárókilincs, amely 40 a (P') lap alsó oldalán lévő (16) ágvazó­darabban oly módon van ágyazva, hogy az asztallap kihúzásakor kilér, az asztal­lap betol ása kor a (13) tolórúd (13a) vé­gébe ütközik és ezt a rudat a nyíl irá-45 nyában eltolja úgy, hogy a (12) tartó­kilincs kilép a (11) zárócsap hornyából és minthogy a (13) tolórúd (13a) vége az eltolással egyidejűen kissé közeledik a hossztengelyhez, a (12) tartókilixics eil-50 mehet e horony melldtt. Azonban az (E', E") peremrészekre, ame­lyek olyan hosszúra készíthetők, hogy a (3) vezetőliéoek közelébe érjenek, (^nyúl­ványokat szerelhetünk és ezzel elérhetjük, 55 hogy az (E, E', E") betét hirtelen föl­pattanásakor a (3) vezetőlécek nekiütőd­nek ezeknek a nyúlvány óiknak, minelk kö­vetkeíítében az (E', E ') peremrészek ön­maguktól elfordulnak a (17) csuklók kö­rül (4. ábra). A (17) csuklók és a (3) 60 vezetőlécek vagy megfelelően ható ütkö­zők között, amelyeket pl. az asztal állványa tarthal, csupán kb. 2—3 cm. távolságnak kell lenni. Az (E) betét lenyomásakor ennél a meg- 65 oldási alaknál az (E; , E") peremrészek önműködően befelé lendülnek, mert alsó felületük a vezetőléoekhez ütközik (5. ábra). Ha tehát az (E) betétet közepén hirtelen lenyomjuk, akkor az (E', E") peremrészeik 70 önműködően lendülnek befelé, de termé­szetesen ezl a műveletet kézzel is elvé­gezhetjük. Szabadalmi igények: 1. Kihúzóasztal osztott felsölappal és ez 75 alatt vízszintes helyzetben elrejtett és ugyanilyen helyzelben fölfelé mozdí­tandó betétlappal, különösen olyannal, amelyet záró helyzetéből tekercsrugók vagy hasonló elemek az asztallap-felek 80 kihúzása után az asztallap síkjába tol­nak és amelynél a rögzítőkészüléket az aszlallap-!é'ek mozgásában résztvevő al­katrész oldja ki, amelyre jellemző', hogy tojásdadalakú vagy kerek asztallap lé- 85 tesítésére az (E) betétlap szabad olda­lain a két (3) vezetőléc, illetve vezető­lécpálya mellett belül szerélt (17) csuk­lókkal megerősíteítt egy-egy (E', E") pe­remrész van, amelyek süllyesztett ál- 90 lapotban az (E) betétrészen egymás felé fordított helyzetben vannak és az (E) betétnek az asztallap síkjába való fel­emelkedésekor 180°os szöggel a (P, P') asztali aj) síkjába ellentétes oldalakra 95 lendíthetek ki. 2. Az 1. igénypont szerinti aszLal válto­zata. amelyre jellemző, hogy az (E', E") lengethető peremrészekeai (18) nyúlvá­nyok vagy hasonló részek vannak, ame- 100 lyek, ha a peremrészek süllyesztett hely­zetben az (E) középső bötélrészen van­nak, oly módon feküsznek az (1) asz­tálperemre, a (3) vezetó)-, illetve húzó­'lécekre vagy az asztal állványának 105 egyéb részeire szerélt vagy ezekkel alko­tott ütközők vagy hasonló elemek alatt, hogy a betét fölpattanásakor a nyúlvá­nyok az ütközőkhöz ütődneik és így az (E', E ') peremrészek önmaguktól az 110 asztallap síkjába lendülnek ki. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti asztal -változata, amelyre jellemzi), hogy a (17) csuklótengelyek a (3) vezető- vagy húzó­léceken bélül olyan távolságban vannak, 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom