110699. lajstromszámú szabadalom • Napellenző szerkezet

e szerkezet alkalmazását némely esetben lehetetlenné teszik. Különösen gyakran fordul ez elő üzleti kirakatokat védő. a portálon elrendezett napellenzőknél, melyc.k-5 nél a támasztórudazat legalsóbb pontjának a járda fölött olyan (rendszerint hatósági előírások megszabta.) magasságban kell lennie, hogy a szabad közlekedést ne akadályozza és a rudazatnak a ponyva fölötti 10 elrendezése rendszerint meg nem engedhető, ugyanúgy, mint a ponyvatartó hengernek (melyet legcélszerűbb rejtetten, a portál tetejébe épített szekrényben elhelyezni) nagyobb magasságban való elhelye-15 zése. Végeredményben tehát a portálmagasság és a rudazatnak a talaj fölötti minimális megengedhető magassága egy bizonyos maximális kinyúlás! határoznak meg. mely számos esetben nem elegendő. 20 Ugyanez okok vendéglői, szabadon álló vasszerkezetre erősített napellenzőknél rendszerint igen magas, tehát költséges és otromba tarlóvasszerkezetek létesítését teszik szükségessé. Esztétikai és gyakorlati 25 szempontból hátrány, hogy a rudazat (lásd 3. ábra) a napellenző zár helyzetében meglehetősen. sok helyet foglal el, olyan magasságban, mely pl. kirakatok védelmére való napellenzőknél a kirakat tetszetőssé-30 gét rontja és nagy kinyúlású szerkezeinél már erősen a járda fölötti, közlekedés szempontjából szabadon tartandó térbe nyúlik. További hátrány, mely főileg nagyméretű, széles napellenzőknél számottevő, -35 hogy a ponyvára jutó esővíz súlya annak az 1. ábrán pontozott vonallal jelzett belógását és ezzel a rudazatnak a szintén pontozott vonallal jelzett helyzetbe való elmozdulását képes előidézni. Ezáltal na£0 gyobb méretű ponyvában, az 1. ábrán jelzett módon, sokszor több száz liter víz halmozódik fel. mi egyrészt a kinyúlást csökkenti (pl. az 1. ábrán lx-el jelzett értékkel), másrészt a ponyvát súlyosan és 45 károsan igénybeveszi, végül pedig a napellenző felhúzásakor, rendszerint hirtelen és alkalmatlan helyre, lezúdul és ezáltal gyakran kárt okoz, vagy pedig az eső tartalma alalt az (Ix)-el csökkent kinyú-50 lás helyére, tehát már védendő területre,, folyik le az esővíz. Ennek folytán a gyakorlatban a várható kinyúláscsökkenés figyelembevételével kell a kinyúlást megszabni, léhát nagyobb kinyúlású napellenzőt 55 készíteni, mint amennyi a védelem szempontjából szükséges, mi a szerkezetet drágítja. A találmány szerinti szerkezettel mindeme hátrányok kiküszöbölhetők és annak lényege az, hogy az ollós támaszlóruda- 60 zat úgy van elrendezve, hogy mozgási síkja a ponyvatartó rúd és vagy tengelyével párhuzamcs, vagy azzal legfeljebb hegyes szöget zár be, ínimellctt több támasztórúdrendszer alkalmazása esetén az 65 egyes rúdrendszerek mozgási síkjai célszerűen egybeesnek. A rudazat ilyen elrendezésénél a ponyvatartó rudat, vagy az azt tartó szervet, pl. összekötőrudat, nem közvetlenül a támasztó rudazat rúd- 70 végeihez, vagy ahhoz mereven erősített rúdhoz, hanem célszerűen olyan vezetékhez erősítjük, melyben a támasztórudazat legalább egyik rúdvége elmozgathatóan van elrendezve. Erősíthetjük azonban a pony- 75 vatarló rudat vagy az azt tartó szervet csuklósan a támasztórudazat kereszlezési lyonijaihoz is, pl. a rudazat mozgási síkjára merrőleges tengelyű csuklócsapokkal. A rudazat ily elrendezésével az elérhető 80 kinyúlás a szerkezeti magasságtól függetlenné válig'. a rudazat pedig összecsukott állapotban is olyan helyen van elhelyezve, hol semmitéle szempontból nem zavar. Ezenkívül igen egyszerű és olcsó:, részará- 85 nyos. egyenlő szárhosszú ollós rudazat alkalmazása válik lehetővé és a szerkezeit könnyen képezhető ki úgy. hogy csővízmeggvülemlések a ponyván nem fordulhatnak elő. Lehetségessé válik továbbá az 90 egész napellenzőszer kezelnek a kirakat fölötti szekrénybe való rejtett beépítése, miáltal az összecsukott helyzetében teljesen láthatatlan és a kirakat tetszetősségét nem rontja. Ugyancsak könnyen készíthetők a 95 találmány szerinti elrendezéssel különleges alakú és kiképzésű napellenzőík is. A találmány szerinti szerkezetet alantiakban néhány példaképem foganatosítási alakjában részletesen ismertetem, a csatolt t00 rajz 5—15. ábráival kapcsolatban, melyek közül az 5. ábra a napellenző egyik foganatosítási alakjának nyitott állapotbani oldalnézete. a 105 6. ábra ugyanennek felülnézete, a 7. ábra ugyanennek oldalnézete csukott állapotban, a 8. ábra a helytálló vezeték részleges felülnézete, a 110 9. ábra ugyanennek metszete, a 8. ábra U—U vonala mentén. A 10. ábra egy másik foganatosítási alak vázlatos oldalnézete csukott állapotban, részben metszetben, a 115 11. ábra ugyanennek oldalnézete nyitott állapotban. A 12. ábra kényszermozgású mozgalószer-