110663. lajstromszámú szabadalom • Hangszabályozó berendezés
— 277 — zeitett jelek minősége a vett jelek erősségének függvénye, A 2a. ábrán a (22—24) és a (23—25) vezetékek audiofrekvencia-áramot vezetnek, 5 éppen úgy, mint az 1. ábrán a (13) detektor és a (14) audiofrekvenciaerősítő közötti vezetékek. A 2a. ábra szerinti kapcsolás az újabb rádióvevőkészülékeknéil a nagy audioírekvenciák változó csillapítására 10 használt kézi hangszabályozóra emlékeztet. A (22—24) és (23—25) vezetékek között (26) kondenzátor és megcsapolt (27) ellenállás í'ekszik. A megcsapolt (27) ellenállásnak a (22—24) és (23—25) vezetékek közötti (26) 15 kondenzátorral sorbaikapcsolaindó részét a (28 csúszókapcsolóval választjuk ki. Ha a (28) kapcsoló helyzete olyan, hogy az egész (27) ellenállás sorbakaposolt a (26) kondenzátorral, akkor a (26) kondenzátort és a 20 (27) ellenállást felölelő mellékzárlat gyakorlatikig hatástalan és a (22—23) kapcsokon beérkező jelek csillapodás nélkül adódnak át a (24, 25) kapcsokra. Ha azonban a (28) kapcsoló helyzete olyan, hogy 25 a (27) ellenállásnak csupán kis része van bekapcsolva, akkor oly mellékzárlatot kapunk, amely a feszültséget a (22, 23) kapcsokba vezetett nagyobb audiofrekvenciáknál csillapítja, még pedig erősebben, 30 mint alacsony frekvenciáiknál és a (26) kondenzátor kapacitásától és a (27) ellenállásnak mellékzárlatban fekvő részétől függőségben. A 2b. ábra az 1. ábra szerinti (17) hang-35 vezérlő kapcsolási vázlata. Itt is mellékzárlatról gondoskodunk, amely a (13) detektor kimenőkörét a (14) audiofrekvenciaerősítő bemenőkörével összekötő (22—24) és Í23—25) vezetékek között fekvő (26) 40 kondenzátorból és a (29) cső impedanciájából áll. E mellékzárlat frekvenciacsillapító karakterisztikáját a (29) cső rácsfeszültségének változása szabályozza. A rácsfeszültséget, mint alább látni fogjuk, a (16) 45 detektor (1. ábra) teljesítménye határozza meg. Ha a (31, 32) kapcsok közötti potenciál nagy és oly polaritású, hogy a (31) kapcsot a (32) kapocshoz képest negativvé teszi, akkoir a csőellenállás nagy és a hamg-50 vezérlés csillapító hatása, elhanyagolható. Haa (31) és (32) kapcsok közötti potenciálkülönbség kicsiny, akkor az anód-katódkör ellenállása kicsiny és a magasabb frekvenciák megfelelően csillapodnak. 55 A (29) cső amódját és katódját a rajzban fel nem tüntetett források táplálják kellő munkapotenciálokkal. "A (30) impedancia az anóda-potenciálforrás és a (29) cső anódja közé van kapcsolva, hogy ennek a (26) kondenzátorból az anóda-feszültség- 60 hozzávezetésen át a (23, 24) vezetékekhez menő parallel-út impedanciája nagyobb legyen, mint a vákuumcső anód-katód-útjának impedanciája, oly célból, hogy az anódkatód-ellenállás a nagy audiofrekvencia- H5 áramok mellékzárlatát vezérelhesse. A (30) " ellenállást oly fojtótekercs vagy más szűrő helyettesítheti, amely nagy impedanciájú minden audiofrekvenciával szemben. Ha a 2b. ábra szerinti hangvezérlőt az 70 1. ábra (17) körébe kapcsoljuk, akkor a (16) detektor egyenáramú feszültségiteljesítménye kerül a (31, 32) kapcsokhoz és úgy polarizálódik, hogy a (31) kapocs a (32) kapocshoz képest negatív lesz. Ily 75 módon, ha erős jelet veszünk és nagy egyenáramú feszültség lépett fel a (16) detektor kimenő körében, akkor a (29) cső ellenállása nagy és az audiofrekvencia-jelek a (13) detektor kimenőkörében 80 csillapodás nélkül kerülnek a (14) audiofrekvencia-erősítőhöz. Ha azonban gyenge jelek érkeznek, akkor a hangvezérlő bemenőkörében a potenciálkülönbség oly csekély, hogy a hangvezérlés tényleg a 85 nagyobb audiofrekvencia-áramokat fogja csillapítani. Ámbár az audiofrekvenciákat a veitt jelek erősségéhez képest más módon csillapító hangvezérlés más alakjai is a talál- 90 rnány körébe tartoznak, az ismertetett megoldás, amely a magasabb audioifrekvenciákat a vett jelek gyengülésének megfelelően fokozatosan csillapítja, előnyös kiviteli alak, még pedig azért, mert 95 gyenge jelek vételénél a vevőkészülék általában maximális érzékenységű és több sztatikai és idegen zörej lép fel, amelynek zavaró zöngéje a magasabb audiofrekveneiák csillapításával nagyobb IQQ mértékben csökkenthető, mint az alacsonyabb audiofrekvenciáké. Ez különösen akkor áll, ha a vevőkészüléknek önműködő teljesítmény-vezérlése is van és az érzékenység ennek következtében önmű- 105 ködően növekszik, ha gyenge jeleket veszünk, vagy egyáltalában nincs vétel. A 3. ábra szerinti elrendezés szuperheterodin-vevőkészüléket szemléltet, amelynél önműködő teljesítmény-szabályozót 110 alkalmazunk. Ezen az ábrán azonos alkatrészeket az 1. és 2. ábra szerinti 'hivatkozási számokkal jelöltünk. A (12) rádiófrekvencia-erősítő teljesítményét a (19) modulátorba vagy első detektorba vezetjük, 115
