110658. lajstromszámú szabadalom • Feszítőszerkezet egyenesben járó zárolós, önműködő lőfegyverek ütőszegéhez

^"TS^T" h ••^w-r-t *• TT?' v T-""J rrww-"- • Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI WIíOSAOt SZABADALMI LEIRAS 110(>58. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Feszítőszerkezet egyenesben járó zárolós, önműködő lőfegyverek ütőszegéhez. Rheinische Metallwaaren- und Maschinenfabrik cég Düsseldorf. A bejelentés napja 1933. évi október hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 17-ike. A találmány feszi tőszerkezet olyan típusú önműködő lőfegyverek ütőszegéhez, melyeknél, ha a závárzat nem záródott teljesen vagy még elreteszeletlen, gyúj-5 t-ás elleni biztosítékul az ütőszeg a závár­zat (hátrázásának megkezdésekor már legalább annyira hátrahaladt a záróié­ban, hogy csúcsa a závárzat mellső felü­lete mögé jutott. Az ütőszeg a závár-10 zat) további mozgása alatt is ebben a gyúj­tásra alkalmatlan helyzetben marad a fegyver rákövetkező zárolásáig. Az ismert elrendezéséknél az ütőszeg ilyen hátra­húzásával egyidejűleg annak rugója is 15 megfeszül. A találmány szerint ezt a két folyamatot kettéválasztjuk. Az ehhez való elrendezésben az ütőszegnek, valamint rugójának és rugótámaszának ágyazása a zárolóban olyan, hogy az utóbbi hátrázá-20 sánaik kezdetekor működésbe lépő vezérlő­mű azokat először megfeszítés nélkül a gyújtási útdarabbal hátratollja, az ütő­szegrugó megfeszítése pedig csak ezután, önállóan megy végbe a závárzat hátrázá-25 sának végén, amikor a rugótámasz egy ütközőhöz ér. Az ütőszerkezet tényleges megfeszítésé­nek ez az időbeli kitolása, melynél azon­ban a korai gyújtás elleni eddigi bizto-30 sítás teljes mértékben megmarad, külö­nösen 2 cm-es és nagyobb, vagyis közép­kaliberű. sikló csövű önműködő lőfegyve­reknél igen előnyös. Ezeknél a fegyverek­nél a lövésznek az első lövés kiváltása 35 végett a závárzat kézi nyitására, vagy megrekedt lövések után, az ütőszegrugó megfeszítéséhez szükséges elég tekintélyes erőkifejtésen kívül még jelentékeny mun­kát kell végeznie a csövet és a závárzatot előrevivő szervek leküzdésére is* Az 40 ismert elrendezéseknél mindezek az ellen­állások már a závárzat nyitómozgásának megkezdésekor teljes mértékiben fellépnek és azokat gyakran csak különleges meg­oldásokkal, pl. a lövész izomerejét meg- 45 növelő emeltyűrendszerekkel leheteitt le­győzni. Ezzel szemiben a találmány sze­rinti kiképzéssel a fegyvernek említett különböző nyitási ellenállásait fellépésük­kor előnyös módon részekre bontjuk; ami 50 a lövész munkáját tetemesen megkönnyíti. Az ütőszegnek az igen erős rugóterhelés és a rövid löket folytán többnyire jól érezhető megfeszítési ellenállása csak akkor lép fel, miután a többi ellenállást, 55 elsősorban a cső hátrahuzásáiból eirledőt, lényegileg már legyőztük. Az új megoldás továbbá azt a régi, veszélyes zavarforrást küszöböli ki, mely abból állt, hogy a zá­várzat eddigi ütőszegfeszítő szervei, emel- 60 tyúkként kiképezve, túlérőltetés folytán olykor elitörtek és korai gyújtást okoztak. Ezeknek a szerveknek most már csak az a feladatuk, hogy az ütőszeget megfeszítés nélkül eltolják. 6 5 A mellékéit rajz a találmány szerinti szerkezet egyik példaképem foganatosi­tási alakját sikló csövíi önműködő lőfegy­ver középső részén át vett hosszmetszet­ben tünteti M. Az 70 ,1. ábra az ütőszerkezetet az elsütés pil­lanaitában mutatja. A 2. ábrán az ütőszeg •— nyomban utána csupán visszahúzott, de még feszültség­mentes helyzetben van. A 75 3. ábra az egyes részeket a závárzat 0 * -álBr •.

Next

/
Oldalképek
Tartalom