110642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különféle felvágottak állatibél nélküli készítésére és higienikus forgalombahozatalára
Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. ÍAAYAR KIRÁLYI X^g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110642. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különféle felvágottak állatibél nélküli készítésére és higiénikus forgalombahozatalára. Öz V. Fej érvári Sándorné magráiizónő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 23-ika. Ismeretes, hogy a felvágottakat az eddigi eljárások szerint különböző állati belekbe töltik. Ezeknek a használata több okból hátrányos. 5 A bélszag teljesen, meg nem szüntethető, a bél belső falán kórokozó mikrobák vannak jelen, melyek a töltelék romlását idézik elő. Főzéskor az áru tetemesen kilugozódik a bélfalon keresztül, ami több fűszer-10 anyag felhasználását teszi szükségessé, azonkívül tetemes főzési veszteség is áll elő. Az áru szállítás közben piszkolódik, a tárolás ideje alatt pedig a felületi bomlás is könnyen megindul. Az árusítási ideje 15 alatt beszáradás miatt is tekintélyes súlyveszteség állhat elő. Hátránya még, hogy a kiszolgálása nem a leghigienikusabb, miután minden alkalommal a kézbe kell venni a felvágottat. Hátrányos még az 20 eddigi bélben való gyártás azért is, mert elfogyasztáskor a bélburkolat eltávolítása alkalmával rendesen értékes husrészek is tapadnak hozzá, illetve vesznek kárba. A találmány szerinti eljárás és berendezés 25 ezeket a hátrányokat megszünteti, amenynyiben előállításához állati bél nem szükséges, tehát bélszag nincs, a bél kiküszöbölésével a drága bélár elesik és kórokozó mikrobák nincsenek jelen. A főzés zárt he-30 lyen történik, kilúgozódás tehát nem állhat elő s így fűszerben tetemes megtakarítást érhetünk el, a íűszeraroirua bentmarad és a főzési veszteség is minimális. Szállítása higiénikus, tárolástkor felületi 85 bomlás nem állhat elő, a beszáradási súlyveszteség elmarad. Előnye még, hogy az első szeletet sem kell eldobni, mint eddig, mivel az egyik napról a másikra sem veszít színéből. Kiszolgálása pedig a leghigienikusabb, mivel a töltéstől kezdve az 40 árusításig kézzel nem kell érinteni és a külső levegővel sem érintkezik. A felvágott nyersanyagát fémhengerbe, célszerűen horganyozott bádoghengerbe töltjük, mely mindkét végén, lehetőleg 45 légmentesen lezárható. Főzése különleges főzőkazánban történik, ami az egyes töltelékhengerek egyenletes átfőzését teszi lehetővé, szemben az eddigi eljárással, ahol is a különböző vastagságú állatibelek 50 használatánál az egyes darabok! egyenlőtlenül főttek át, egyes darabok túlfőttek s kirepeditek, míg mások főzetlenül maradtak és árusítás alkalmával könnyen zöldültek, esetleg idő előtt romlásnak indul- 55 tak. Főzés után az egyes hengereket közvetlenül tárolhatjuk, vagy az árusítóhelyre szálíthatjuk és ott az e célra való adagoló-, illetve szeletelő készülékbe helyezzük. E készülék csavarorsóval, kilincs- 60 kerékkel továbbított felvágottkitoló szervből áll, mely a tölteléket a már két végén szabaddá tett hengerből kitolja, A kitolt rész azután késsel szeletelhető. A rajzon a találmány egyik példiaképeni 65 kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, többfélekópen el is térhetünk. Az 1. ábra a tölteléket befogadó henger távlati képe, a 70 2. ábra a fedővel lezárt hengervég távlati képe a 3. ábra a főzőkazán keresztmetszete, a 3/a. ábra az adagoló-, illetve szeletelőkészülék távlati képe, a 75 4. és 5. ábrák a 3/a. ábrta szerinti készülék részletei, a
