110615. lajstromszámú szabadalom • Gáztüzelésű vízmelegítő
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110615. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Gáztüzelésű vízmelegítő. Becsey Antal magánmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi május hó 27-ike Nagyvárosok háztartásában egyre fokozódó jelentőségre tesznek szert azok a különböző rendszerű vízmelegítők, amelyek a fürdés és a háztartás egyéb cél-5 jaira szükséges melegvizet gáztüzelés segélyével készítik. E készülékek nagyobb elterjedésének főleg két körülmény állja útját; az egyik az, hogy a megbízható készülékek beszerzése költséges, a másik, 10 hogy gázfogyasztásuk általában aránylag nagy és ennélfogva üzemük költséges. Találmányom oly vízmelegítő, amely, leszűrve az eddigi tapasztalatok eredményeit, mindkét jelzett hátrányt kiküszö-15 böli, olcsó, de emellett szolid gyártmány előállítását teszi lehetővé és az elérhető legnagyobb üzemanyagmegtakarítást is biztosítja. Találmányom elméleti és gyakorlati előnyei az alábbi leírásból tűn-20 nek ki. A budapesti és általában európai városokban előállított gázgyári gáz égésmelege köbméterenként körülbelül 4000 caloria. Különbséget kell azonban tenni 25 ú. n. alsó érték (fűtőérték) és felső érték (égésmeleg) között aszerint, amint a gázban levő hidrogén elégése révén keletkezett vízgőz melege hasznosul-e vagy sem. Amennyiben a hidrogénnek ezen égéster-30 méke pára alakjában távozik, a vízgőzben levő rejtett meleg kihasználatlanul elvész és csak az említett alsó érték érvényesül, míg, ha a vízgőzt kondenzáljuk és rejtett melegét is értékesítjük, a magasabb fűtő-35 értéket kapjuk. A gyakorlatban általában az alsó értékkel kell számolnunk, mert a vízgőz rendszerint a 100°-nál magasabb égéstermékekkel együtt távozik. A budapesti gázgyári gáz felső 4000 caloriás égés- 40 melege és alsó, kereken 3600 caloriás ; fűtőértéke közötti különbség a használatos gázitüzelőberendezéseknél ée az általában használt gázmelegítőknél is már mint veszteség jelentkezik. 45 Hozzájárulnak a melegveszteíségek növeléséhez még egyéb körülmények is. Veszteséget jelentenek a rendszerint 150— 200° C hőmérséklettel a kéménybe távozó füstgázok, növelik e kéményveszteséget a 50 nagy lógfelesleggel működő gázégők, végül a sugárzás útján veszendőbe menő melegveszteségek. Találmányom az égés és hőközlés elméleti törvényei alapján mindezen vesz- 55 teségeket az elképzelhető minimumra csökkenti egyfelől azzal, hogy a gáz és levegő lehető tökéletes keverésével tökéletes égést biztosítunk, továbbá azzal, hogy az égőszerkezetet sugárzási veszte- 60 sógek csökkentése céljából zárt térben helyezzük el akként, hogy a vízmelegítés céljaira a láng sugárzó melege is hasznosul, végül pedig azzal, hogy a keletkező égéstermékek a felmelegítendő vízzel ke- 65 verednek, amikoris az égéstermékekben levő gőzpárák rejtett melegüket átadják ós a füstgázok is a felmelegítendő folyadék temperaturájára lehűlnek. A rajzon a találmány foganatosítási 70 példájának vázlata látható. Az 1. ábra a készülék hosszmetszete, a 2. ábra részben az 1. ábra 2—2 vonala mentén, részben a 3. ábra 4—4 vonalán vett keresztmetszet, a 75 3. ábra a készülék elölnézete, a 4. ábra pedig annak felülnézete.
