110590. lajstromszámú szabadalom • Berendezés másolatnak szemcsézett alapú színes fényképről való előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110590. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Berendezés másolatnak szemcsézett alapú színes fényképró'l való előállítására. Dr. Nordmaim Charles, a párisi csillagda csillagásza Párls. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi október hó 1-je Másolatoknak szemcsézett alapú, színes fényképről való készítésénél.sok olyan feltételt kell teljesíteni, amilyenek csak szemcsézett alapú fényképeknél lépnek fel. 5 Ezeknek a jellemző feltételeknek megvilágítására hivatkozunk a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájára. Az 1. ábrán azoknak a viszonyoknak vázlatos feltüntetése látható, amelyek valamely színes fényképnek 10 szemcsézett alapú filmen való felvételénél lépnek fel. A fénynyalábot, amely a felveendő képnek valamely meghatározott pontjából indul ki és az í(f) szűrőn lép be, az (s) szegélysugarakkal jelöljük. Az (s) 15 nyaláb sugarait az (f) színszűrőn való átlépésük után az (o) objektív összegyűjti, úgy hogy az (el) szemcsézett részecske egyik pontjában metszik egymást. A szemcsézés mögött fekvő fényérzékeny rétegen 20 a kérdéses fénysugárnyaláb . az i(il, i2) szűrőképeket létesíti. A felveendő tárgynak egyik pontjából keletkező, az (f) szűrőn átlépő és az (il, i2) szűrőképet létesítő fénynyalábot nevezzük elemi 25 fénynyalábnak. Ennek az elemi fénynyalábnak. Ennek az elemi fénynyalábnak középtengelyét az (rl, r2) vonal alkotja, amely a tárgy, felvett pontjából kiindulva, a szelektáló szűrő (fl) középpontján és az 30 (il, i2) mikroszkopikus képecske (ic) középpontján megy keresztül. A felvett képnek minden egyes pontjából hasonló elemi fénynyaláb indul ki és az (f) szűrőn és az (o) objektíven át jut a 35 fényérzékeny réteg szemcsézett (a) hordozójára. Ezeknek az elemi fénynyaláboknak mindegyike a fényérzékeny rétegen az (f) szűrőnek (il, i2) mikroszkopikus képét létesíti, tengelyeik egymást mind az (f) 45 50 szűrő (fl) pontjában metszik. Ezek a ten- 40 gelyek pedig annál inkább hajlanak, minél közelebb fekszenek a hozzájuk tartozó mikroszkopikus képecskék a szemcsézett alapú film szegélyéhez. Szemcsézett alapú színes fénykép vetítésénél viszont a felvétel alkalmával fennforgó körülmények megfordulnak és pedig a vetítendő fénykép hátulról világíttatik meg. E közben a fénykép hátoldalán levő valamennyi mikroszkopikus képecske egyegy elemi fénynyalábot bocsát ki, analóg módon azzal az elemi fénynyalábbal, amely a felvételnél a mikroszkopikus szűrőket állítja elő. Hogy pedig asvetítésnél korrekt színes kép álljon elő, 'szükséges, hogy 55 ugyanúgy, mint a felvételnél, a vetítésnél keletkező elemi fénynyaláboknak tengelyei a vetítésnél alkalmazott színszűrő középpontjában messék ismét egymást. Azonkívül a vetítésnél fellépő Valamennyi 60 elemi fénynyalábot a vetítésnél alkalmazott szűrőnek kell felfognia és valamenynyinek a vetítő objektíven kell áthatolnia. A vetítés viszonyait a 2. ábra vázlatosan szemlélteti és pedig a két-két (il, i2) mik- 65 roszkopi szűrőképecske a belőlük kiinduló elemi fény nyalábokkal van feltüntetve. Ezeknek az elemi fénynyaláboknak tengelyei egymást az (f, pl), pontban metszik, ahol a vetítésnél alkalmazott (f, p) szín- 70 szűrőnek centruma is tartozik lenni. A szegélysugarak által jellemzett elemi fénysugarakat az (f, p) szűrő teljesen felveszi. Ha az 1. ábrán látható módon veszünk fel egy filmet, -akkor az elemi fénynyalá- 75 bok tengelyeinek (X) metszőpontja a szemcsézett alapú-eredeti felvételi filmtől megszabott távolságú lesz, amely távolságot --