110582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távolban látható képeknek fénysugár-letapintó módszerrel való felvevő tér

— 2 — eredményén kívül még más lényeges előnyök is lépnek fel. Ugyanis a bevezetés; ben említett hibák, vagyis a helyüket .változtató tárgyaknál fellépő' ingadpzó meg-5 világítás és az oldalt elhelyezett fotocelláknál mutatkozó árnyékhatás igen kisipérvűre csökken. Az Ulbricht-féle gömb elve ismert módon azon alapul, hogy a fénysugarak foly-10 tonosan ismétlődő visszaverésben addig vándorolnak a térben, amíg a fotocella fel ,iiem fogja őket. Bár ez a sokszoros visszaverés önmagában véve bizonyos időt igényel, a jelenleg szokásos képpontszámok 15 mellett mégsem forog fenn az a veszély, hogy a képpontok egymásra rakódnak, ami akkor következnék be, ha az egyik képpontról még nem minden fény jutott volna a fotocellába, amikor a következő 20 képpontot letapintjuk és átvisszük. E célból a felvevőteret nem méretezzük túlságosan nagyra. Figyelembe kell azon: ban venni, hogy az átviendő tárgy természetszerűleg maga is elnyel valamennyi 25 fényt. Ezért előnyös a letapintandó tárgy felülete és a felvevő tér belső falainak a felülete közötti viszonyt lehetőleg kis értéken tartani. Azonban minden esetben megállapítható ennek a viszonynak egy 30 olyan értéke, amely mindkét szempontból megfelel. Különben a letapintó fénysugárnyalábot átengedő nyílást lehetőleg kicsire választjuk, tehát a reprodukáló objektívet 35 például magának a térnek a falába szereljük be. Az TJlbricht-féle gömb tulajdonságai ; azt is lehetővé teszik, hogy a fotocellát kizárólag közvetett fény érje. Ez az elren-40 dezés, amely a találmány további lényeges jellemzője, az árnyékképződés mindennemű veszélyét kiküszöböli és az át; viendő tárgy helyzetváltozásaitól teljes függetlenséget tesz lehetővé. 45 A felvevőtér alakjának és felszerelésének, amint már mondottuk, lehetőleg meg kell közelíteni az Ulbricht-féle gömb ideális alakját. A legtöbb esetben azonban elegendő, ha a szokásos, pl. szögletes tereket 50 erősen visszaverő belső falakkal látjuk el, noha előnyösebb, ha a térnek pl. hengeres alakja van. Falbevonatul nagy visszaverőképességű (albedójú) anyagot, pl. cink-Oxidot, titánoxidot, magnéziumoxidot használunk..: Bizonyos esetekben a belső 55 fal egyes részein bizonyos fokig egyvonalban visszaverő vagy tükröző felületeket készíthetünk. , A fényelektromos . átalakító szerveket, - pl. fotocellákat tetezésszerinti módon ren- go dezhetjük el. Teljesen kivehetjük őket a közvetlen sugárnyaláb útjából és pl. a felvevő kulissza hátsó falára helyezhetjük őket, avagy a felveendő jelenet előtt egyenként, vagy több darabból álló csoportok- 65 ban helyezhetjük el őket, esetleg a fotocellák egy részét közvetlen, másik részét a közvetett fénnyel befolyásoltathatjuk. Rendes körülmények között a fotocellákat a felvevő-térben vagy annak belső falain 70 helyezzük el; de lehetséges a falban fényáteresztő nyílást készíteni és ezen a nyíláson át a téren kívül elhelyezett fotocellákat befolyásolni. Néha előnyös olyan fotocellákat alkalmazni, amelyeknek mindkét 75 oldalán fényérzékeny réteg van. A találmány további megoldási alakja abból áll, hogy a belső falat egészen vagy részben megfestjük, hogy pl. a fotocellák kifejezett színérzékenységét ellensúlyoz- 80 zuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás távolban látható képeknek fénysugárletapintó módszerrel való átvitelére, amelyre jellemző, hogy az át- 8? viendő tárgyat lehetőleg minden oldalról zárt és falainak belső felületén nagymértékben fényvisszaverő térben helyezzük el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás váltó- 91 zata, amelyre jellemző, hogy az átviendő tárgyról kiinduló fényt csak a felvevőtér falainak . belső felületéről való egy- vagy többszöri visszaverődés után vezetjük a fényelektromos át- 9 alakító szervbe. 3. Felvevőtér az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelyre a fényt szétszóró és vagy egészen vagy részben színezett belső felületű falak 1 jellemzők. i'altas uromda, Budapest.