110581. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet keskeny fénysáv előállítására, elektronsugárcsővel történő hangfeljegyzéshez

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAIÍ KIRÁLYT #||||p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110581. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Szerkezet keskeny fénysáv előállítására, elektronsugárcsővel történő hangfeljegyzéshez. Allgeiiieine Elektricitáts Gesellscliaft cég' Berlin (Németország). A bejelentés napja 1932. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 9-ike. Elektronsugárcsövefcnek hangfeljegyzésre, különösen hangosfilmfelvételekhez való alkalmazásánál kívánatos hogy az elektronsugárnyaláb a fluoreszkáló er-5 nyőn lehetőleg vonalas fényfoltot létesítsen, hogy a világító ernyő előtt elvezetett filmen keskeny, intenzitásukban a mikrofonáramoknak megfelelően váltakozó vonalakból álló hangfeljegyzés keletkezzék 10 (intenzitáseljárás). Vonalas fluoreszeeniciafolt létesítését a cső elektródáinak, különösen a vezérlőrácsnak különös kialakításával vagy pedig külön ellenzők elrendezésével kisérel-5 ték meg. A katódasugárnyaláb alakjának változtatását továbbá két rúdmágnessel is megkísérelték, melyek egynemű pólusaikkal állnak egymással szemben. Ennél az elren-0 dezésnél is külön ellenző szükséges, melynek a feljegyzéshez kivánt fénysugáralak létrehozására való hasítéka van. Mindezek az eszközök azonban nem vezettek a kívánt eredményre, mivel az ily módon léte-25 sített vonal nem elég finom, illetve intenzitásának túlságosan nagy részét elveszíti. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat úgy kerülhetjük el, hogy mágnesrendszerként négypólusu mágnesrend-80 szert alkalmazunk, még pedig úgy, hogy az egyik mágnes pólusai a másik mágnes ellenkező előjelű pólusaival vannak szemben. Ha ezt a mágnesrendszert az elektronsugárcsőhöz viszonyítva, úgy rendezzük 85 el, hogy az elektronsugár a négypólusu rendszer középsikján merőlegesen megy keresztül, .akkor keskeny, erős fényű fluoreszcenciavonal keletkezik, melynek világossága szokásos módon vezérlőhengerrel változtatható. A lluoreszcenciavonal 40 a mágnesrendszer távolságának és a mágneses mezőnek kellő méretezésével rendkívül vékonnyá tehető. Ha a fluoreszcenciavoiial kiterjedését, pl. keskeny hangosfilm felvételére csökkenteni kívánják, 45 akkor ez szferikus vagy hengeres lencserendszerekkel történhetik. Az ilyen elrendezésnek azonkívül az az előnye is van, hogy lehetővé teszi a fényfoltnak az ábrázoló rendszer optikai ten- 50 gelyébe való egyszerű beigazitását, pl. úgy, hogy a mágnesrendszert az elektronsugártengelyre merőleges síkban toljuk el. Mágneses mezőnek vonalszerű fluoreszcenciafolt létesítésére való alkalmazása 55 példakénti foganatosítási módját az 1—3. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán (1) a katódsugárcső, (2) annak katódája, (3) ari ódája, (4) a vezérlőhenger és (5) a fluoreszkáló ernyő. A cső- 60 nek gáz- vagy gőz-, pl. argon vagy higanygőztöltése lehet. A (3) anódának megfelelő feszültségre, pl. 800 Voltra való kapcsolásánál az (5) ernyőn aránylag kiterjedt fluoreszcenciafolt keletkezik, melynek 65 intenzitása váltakozó feszültségnek a (4) vezérlőhengerre való kapcsolásával változtatható. A találmány szerint már most a (6, 7) mágnesrendszer a sugárhoz viszonyítva 70 úgy van elrendezve, hogy a sugár merőlegesen lép át a rendszer középsíkján, amint ezt a cső előlnézetét szemléltető 2. és 3. ábrák mutatják. A két mágnesrendszer emellett úgy van egymással szembe- 75 állítva, hogy különböző előjelű pólusok