110579. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gőztöltéses kisütőcső a kisüléssel fűtött izzóelektrodákkal és berendezés e kisütőcsövek gyujtására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jgreggL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110519. SZÁM. — Vlí/h. OSZTÁI Y. Gáz- vagy gőztöltéses kisütőcső a kisüléssel fűtött izzóelektrodákkal és berendezés e kisütó'csövek gyújtására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eíndhoven-beii (Hollandia), mint Spanner Hans Joachim berlini lakos jogutódja, A bejelentés napja 1933. évi január hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi január hó 15-ike. Már javasolták gáz- vagy gőztöltéses kisütőcső felszerelését a kisüléssel fűtött, elektrónemittáló anyagokkal ellátott izzóelektródákkal és ezenkívül a csőfalon a 5 gyújtás megindítására vezető borítás alkalmazását. Ezeket a csöveket eddig mindig úgy méretezték, hogy 220 Voltos, egyen- és váltóáramú hálózati feszültségekkel gyújthatok voltak. A csövek hosz-10 szát emellett általánosságban 20 mm esőátmérőnél nem volt szabad 70 cm-nél nagyobbra választani. Azonban nem mindig lehetséges ily csöveknek minden további nélkül való gyuj-15 tása, ha a hálózati feszültség 110 Volt. A találmány célja e csövek oly javítása, hogy az üzem 110 Volt feszültséggel is lehetővé váljék. Találmányunk szerint a jelzett célból a 20 csőfalat az elektrónokat emittáló izzóelektróda közelében szűkítjük és emellett a falborítás e szűkített csőfalrészre kiterjed. Ezáltal a falborítást az említett elektródához lehetőleg kis (kb. 2 mm) távol-25 ságra hozzuk. Ezzel a cső gyújtási feszültsége lényegesen leszáll. E tekintetben az is célszerű, ha a falborítás oly széles, hogy a csőfalnak legalább egy harmadára kiterjed. A széles falborítás előnyesen egy-30 idejűleg reflektornak képezhető ki, amikor is a borítás jó eredménnyel ezüstből állítható elő. Ha a borítás az egyik elektródától a másikig ér, azt tapasztaltuk, hogy a gyujtö-35 feszültséget ezen borítás megszakítási helyének szélessége is befolyásolja. Túlságosan szűk rés ugyanis a gyujtófészültségét növeli, ami arra vezetendő vissza, hogy a mozgatott iónok mozgása ebben az esetben főkép a résre korlátozódik, míg valamivel 40 bővebb rés esetén az ellenkező borítás az iónok mozgását a kapacitás folytán támogatja ugyan, de az iónok pályái a réstől jobban eltávolodnak és így megvan a lehetőségük, hogy az elektróda aktivált jé- 45 szeit érhessék. Fontos továbbá, hogy az elektródák aktivált felülete a nem aktiválthoz képest lehetőleg nagy legyen, mert ez esetben nagyobb a valószínűsége annak, hogy az aktivált felületet iónok 50 érik. Ezt pl. oly fazék- vagy csészealakű elektródával lehet elérni, melynek felülete reszelőszerűen áttört és aktivált. Meg kell akadályozni továbbá a kapacitást a két elektróda hozzávezetései között oly he- 55 lyeken, ahol a kapacitás hatás által mozgatott iónoknak nincs meg a lehetőségük, hogy aktivált részekre csapódjanak. Azt tapasztaltuk, hogy a találmányunk szerint készült cső 110 Voltos feszültség- 60 gel. nagyon jól gyújtható. A gáznyomást emellett nem kell rendkívül kis értéken tartani. Nagyobb gáznyomás is alkalmazható, ami az elektródák aktivált rétegének szétrombolására való tekintettel na- 65 gyón kedvező. Az esetben, ha a cső argont tartalmaz, körülbelül 8 mm nyomást is alkalmazhatunk. Gyakorlati foganatosítási alakot kapunk, ha 30 mm csőátmérő esetén 15 cm 70 (az elektródák között mért) csőhosszúságot választunk, A csőbe egynél több elpárologtatható fémet, mint pl. kadmiumot és horganyt is