110576. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátorelrendezés

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jUgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110576. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Kondenzátorelrendezés. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János Részvénytársaság- cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 14-ike. Többfokozatú rádióvevőkészülékek kezelésének megkönnyítésére célszerű olyan forgókondenzátorok alkalmazása, amelyeknek közös hajtótengelyük van: ezek 5 az ú. n. többszörös forgókondenzátorok. Ha ilyen elrendezés nem lehetséges, akkor legalább olyan megoldásra törekednek, amelynél a készülék behangolásához a különféle forgókondenzátorok vagy 10 egyéb hangolószervek beállítótárcsáit egyenlő mértékben kell elforgatni, azaz ugyanarra az osztóvonalra kell beállítani, ami a készülék kezelését szintén lényegesen megkönnyíti. 15 E feladat megoldása az ú. n. egyenes felépítésű, azaz nem szuperheterodintípusú készülékeknél egyszerű, de igen nehéz a szuperheterodin-készülékeknél, minthogy a különböző feladatot teljesítő 20 modulátor- és oszcillátor-körök, már a készülék működési elvénél fogva is, egymástól eltérő beállítást igényelnek. Hogy a szuperheterodin-késziilékek könnyű kezelhetőségét a fenti értelemben 25 mégis el lehessen érni, kétféle szerkezeti megoldást szoktak alkalmazni, még pedig e készülékek forgókondenzátorait, különösen az oszcillátorkör hangolókondenzátorát különleges lemezalakban képezik ki, 30 vagy a szokásos forgókondenzátorokkal, sorba, vagy párhuzamosan, állandó értékű vagy beállítható kiegyenlítő-blokkondenzátorokat kapcsolnak. Ilyen módon elérik azt, hogy a behangolásnál a modulátor-35 és oszcillátorkörök forgókondenzátorai egy gombbal kezelhetők vagy pedig azok tárcsái ugyanarra az osztóvonalra állítandók be. E kétféle megoldás közül az utóbbi, amelynél a forgókondenzátorral sorba 40 vagy párhuzamosan kiegyenlítő blokkkondenzátorokat kapcsolnak, gyártási szempontból kedvezőbb, minthogy a szerkesztőnek nagyobb szabadságot enged. Hátránya azonban az, hogy a sorba vagy 45 párhuzamosan kapcsolt kiegyenlítőkondenzátorokat a forgókondenzátorral úgy kell összekötni, hogy a kiegyenlítőkondenzátorokat a már összeszerelt készülékben utólagosan is be lehessen állítani. 50 Ez a követelmény a kiegyenlítőkondenzátorok és a forgókondenzátor között meglehetősen hosszú összekötővezetékeket tesz szükségessé. Tekintettel arra, hogy ez összekötővezetékek nagyfrekvenciájú rez- 55 géseket továbbítanak, bennük kapacitív mellékutak és nem kívánatos induktív csatolások révén nagy veszteségek léphetnek fel, amelyek a készülék érzékenységét ós hatásfokát nagy mértékben csök- 60 kenthetik. Ezenkívül a hosszú összekötővezetékek a készülék felépítését is megnehezítik. A találmány a fenti hátrányokat oly módon küszöböli ki, hogy az egygombos 65 hangolás eléréséhez szükséges kiegyenlítő kondenzátorokat, célszerűen az összeset, magán a forgókondenzátoron egyesíti, miáltal a készülék méretei csökkennek, az összekötővezetékek elmaradnak és így a 70 jelzett veszteségek nem lépnek fel. Az ilyen módon összeépített forgó- és kiegyenlítőkondenzátorok egyik vagy mindkét fegyverzete közös. A kiegyenlítőkondenzátorok akár állandó értékűek, akár 75 pedig beállíthatók lehetnek. A rajzon az la., 2a. és 3a. ábrák a forgókondenzá-