110565. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű szövőszék

3Ieg.jelent 1.34. évi szeptember hó 1-ón. Jjr MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 110565. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Nagyteljesítményű szövőszék. Tefag- Textil Fiiiaiiz Aktiengresellscliaft Zürich (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi július hó 20-ika. A találmány szövőszékre vonatkozik és célja az ismert szövőszékeket a vetélő bevetésének percenkénti száma és a szövőszék különböző szövetfajtáknál való alkal-5 mazhatósága szempontjából megjavítani. Mechanikai szövőszékek fejlesztése nagyobb teljesítmény felé mindeddig a szövőszékek alapvető felépítésén akadt meg. A tömegerők, melyek a sebességgel együtt 10 ismeretes módon nagy mértékben megnőnek, ily szövőszékeknél olyan nagyok lesznek, hogy ciz egyes szervek működésének biztonsága már nem biztosított. Ehhez járul még, hogy a fonálanyag igénybevétele 15 annyira nő, hogy fonálszakadás igen gyakran áll elő. Megkíséreltük már a mechanikai szövőszékeket markoló vetélők alkalmazásával fejleszteni. Ezeknek a kísérleteknek azon-20 ban többnyire különleges szövetek előállítása volt a célja, pl. lószőrszövetek, falécekből készített szőnyegek előállítása, ahol a vetülékanyag csak rövid darabokban áll rendelkezésre és így velélőcsévékre 25 való felcsévélése nehéz vagy lehetetlen. Rendes szövetek előállítását is megkísérelték markoló vetélők alkalmazásával, amelyeket különleges szorítókkal vagy kampókkal látták el és amelyek a szövőszádon kívül el-30 készített vetülékfonalat hurok alakjában megragadják és kettős vetülékhurok formájában vezetik a szövőszádba. Emellett a vetülékfonál nagy, helybenálló csévéről fut le. Ezek a markolóvetülékkel dolgozó 35 szövőszékek csak speciális esetekben, t. i. különleges szöveteknél (panama szövet) alkalmazhatók és az egyenletesség szempontjából támasztott igényeknek nem feleltek meg, mert a bevezetett vetülékfonál a bordaláda rácsapása előtt egyáltalán nem 4i> vagy csak olyan bizonytalanul volt tartva, hogy egyenlőtlenül szorult a kész szövethez. Ehhez járul, hogy a vetülékfonál végeinek túl korai szabaddátétele következtében hibás szövetszél keletkezett, amely a 45 szövet további kiképzésénél keletkező igénybevételeknek (festés, appretura) ellentállni nem tudott. Az ilyen szövetek szélei ezenfelül olyan csúnyák, hogy ezek a szövetek csak nehezen adhatók el. •• 50 Megkísérelték a markolóvetélő hátrányait azzal elkerülni, hogy a vetélőfonal bevetését kényszermozgású és a meghajtással állandóan összekötött markolórudakkal végezték. A markolórudakat a szövőszádon 55 kívül, attól jobbra és balra helyezték el a szövőszéken. A vetülékfonalat a markolórudak helybenálló vetülékcsévékről húzták le és vezették a szádba. Voltak olyan kivitelek, amelyeknél a markolórudak a 60 szövetszélességénél valamivel hosszabbak voltak és felváltva működtek. Emellett ismertekké váltak markolórudas szövőszék kek, amelyeknél két markolórúd dolgozott felváltva, amennyiben azokat a szövet kö- 65 zepéig vezették be és az egyik markolóval bevezetett vetülékfonalat a második markoló vezette végig. Ezeknél a markolórudas szövőszékeknél azonban nem érték el a bevezetés után a vetülékfonál jobb hely- 70 zetét, minthogy a bevetés után a vetülékfonalat többnyire szabaddá tették, hogy a markolót eltávolítsák a szövőszádból. Emellett az ilyen szövőszékek nem mutatnak fokozott teljesítményt, minthogy a hosszú 75 markolórudaknak nagy a tömegtehetetlensége és így ide-oda mozgatásuknk sebessége korlátozott. Nem terjedhettek el ezek