110550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festett cellulóz előállítására

badalmi leírásokat) s ennélfogva a festést kifejleszteni képes. 3. Viszkózba nemcsak valamely leukocsávafestőanyag esztersóját, hanem egy-6 idejűleg oly oxidálószert, pl. nátriumnitritet is keverhetünk, mely alkáliás közegben hatástalan marad, azonban savanyú közegben hatékonnyá válik. Ennélfogva a koaguláló fürdőben a cellulóz 10 koagulálódásán kívül egyidejűleg a festés kifejlesztése is végbemegy. Hogy a találmány értelmében festett cellulózt kapjunk, a leukocsávafesitőanyagofc esztersói helyett, mint jeleztük, más 15 vc-gyianyag esztersóját is alkalmazhatjuk, melynek nem is kell festőanyagjellegűnek lennie, hacsak savanyú oxidálással, festett vegyületté alakítható át. így p,l. ismeretessé vált már oly, köny-20 nyen oldható esztersó, amelyből savanyú oxidál ássál N-dihidroantrakinonazin (indantrén) kapható és melynek indantróni'estések létesítésénél nagy fontossága van. Ezt az esztersót nem lehet a szokásos mó-25 don az, illető esávafestőanyagból az, N-diliidrodiantr akinoaz, inból, redukálással és eszterezéssel előállítani, hanem az különleges, már szintén ismeretessé vált pl járással állítandó elő. Ez az anyag, mini; 30 felteliető, a diantrakinonazinból, vagyis a lcét hidrogénatommal szegényebb anyagból, nem pedig az N-dihidrodia.ntrakinonazínból azaz nem a tulajdoképeni csávafestőanyagból származtatható le és így 35 nemi tekinthető leukoesávafestőanyag esztersójának. Ugyanahhoz az anyaghoz úgy is juthatunk, hogy 2-aminoantrahidrokinondikénsavesztert, illetve ennek szulfaniinsavját 40 oxidáljuk (1. a 470.809 szánni német szabadalmi leírást). Lehetséges továbbá a 2-aminoantrahidrokinondikénsaveszterből (illetve ennek a nitrogénben acilezetit származékaiból) oxi-45 dálás lévén közvetlenül a roston indantrénfestések előállítása (1. a 312.404 számú angol szabadalmi leírást). A 333.507 szánni angol szabadalmi leírást továbbá oly, könnyen oldható eszter-50 sókat ismertet, melyek az antrakinonazovegyiiletekből származtathatók le és1

amelyekből az utóbbiak savanyú oxidálással visszaalakíthatok; ezek festések létesítésére szintén felhasználhatók (1. a 333.506 55 számú angol szabadalmi leírás). A találmány szerinti eljárás értelmében, festett cellulózmassza előállítására valamennyi felsorolt esztersó és még egvéb esztersók is alkalmazhatók. A festett cellnlózmasszát fonalak, szalagok, filmek stb. eo alakjában a szokásos utókezelésnek vetjük alá. Javasolták már festett cellulózanyagnak oly módon való közvetlen előállítását is, hogy a fonásra kész cellulózmasszához 65 festőanyagot adnák. Ezek az eljárások alig tettek szert gyakorlati jelentőségre. A vizkózmassza nagy alkálitartalma, továbbá a koagulálófürdőben, esetleg fokozott hőmérsékleten foganatosított, megle- 70 hetősen erős savkezelés nem minden festőanyagra kedvező. Ugyanez áll a rézselyemre is. A. koaguláláskor rézsó válik szabaddá, mely oxidáló hatást fejthet ki; a koaguláláshoz 75 bizonyos esetekben erősen alkaliás fürdőt, esetleg magasabb hőmérsékleten használnak. Mindez számos festőanyagra káros hatást fejthet ki. Az ily festőanyagok továbbá nem ren- 8(1 deJkeznek a csávafestőanyagok színtartósságával. Hasonlóképen mindenféle nehézséget okozhat az, ha a viszkózhoz, illetve a cellulózrézoxidammomákoldathoz csávafestőanyagokat csávázott alakban 8c adunk. Így pl. a leukocsáva,festőanyagnak az alkáliás cellulózoldatban való korai oxidálása vagy valamely redukáló szernek, pl. bidroszulfitnak e korai oxidálást meggátló feleslegben való alikai- 9( mazása, a koagulálófolyama.tra zavarólag képes behatni. A felsorolt nehézségek a találmány szerinti eljárásnál nem merülnek fel. Az esztersók az erős alkaliákkal, savakikai, 9 stb. va,ló különböző kezeléseknek ellenállának és oly cellulózanyagot kapunk, mely csávafestőanyagokkal színtartóan van megfestve. A találmány szerinti eljárás különleges 1 festőhatások elérését is lehetővé teszi. Műselyem fonásánál rendszerint több elemi szálat fognak össze a kívánt, fokozatú főszállá. A találmány értelmében ezeket az elemi szálakat a különböző esz- 1 torsókkal festhetjük, avagy festett és fehér elemi szálakat keverten foghatunk össze. Ebből sajátos hatások adódnak. Minthogy az esztersók vízben oldhatók, lehetővé válik, hogy a ki nem fejlesztett esztersót tartalmazó, tetszőleges alakú cellulózanyagból (vastagabb fonalból vagy szalagból, stb.), az esatiersót vízzel vaJ.ó rövidebb vagy hosszabb tartamú kezeléssel felületileg, kisebb vagy nagyobb mértékben leoldjuk. Az ezt követőleg, oxidá-