110550. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festett cellulóz előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BfRÖSÁG tef SZABADALMI LEIRAS 110550. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás festett cellulóz előállítására. Dosne Henry vegyész Mulhouse (Franciaország). A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 1-je. A 424.981 számú német szabadalmi le­írásból ismeretesekké váltak a leukocsáva­íestőanyagok esztersói (savanyú kénsavas eszteriek sói). Ezek a leukocsávafestő-5 anyagok vízben oldható állandó szárma­zékai, amelyekből a csávafestőanyag sa­vanyú oxidálással könnyen alakítható vissza és amelyeket textilrostok és más anyagok festéséhez és nyomtatásához már 10 alkalmaztak. (1. a 418.487 számú német szabadalmi leírást). A találmány oly eljárás, amelynek ré­vén aiz esztersókkal foganatosított ismere­tes festőéi jár ás alapulvételével, regene-L5 rált cellulózból festett fonalakat, szalago­kat, filmeket és más alakzatokat közvetle­nül állíthatunk elő. Regenerált cellulóz, pl. a viszkóz néven ismeretes műselyem, ismeretes módon ak­;0 ként állítható elő, hogy a cellulózt nát­ronlúggal és széndiszulfiddal az alkálilúg­ban oldható nátriumcellulózxantogénáttá alakítjuk át és e termék vizes oldatát az esleltleg még szükségelt egyéb adalékokkai 5 együtt fonószájcsövek útján ú, n. koagu­iáló fürdőbe, azaz savat tartalmazó für­dőbe sajtoljuk, amikor a cellulóz fonál alakjában vagy valamely más alakban — részben vagy egészben hidratizáiva — 3 alakul vissza. Regenerált cellulóznak, pl. a rézselyem néven ismeretes műselyemuek, egy másik előállítási módja abban van, hogy a cellu­lóizit vizes rézoxidammoniák segélyével i mindenekelőtt oldatba visszük. Ez az oldat, mieily sűrűn folyós massza, savval vagy alkaliákkal érintkezve koagulálódik és ekkor a cellulóz visszaalakul. E folyama­tot műrostok, fonalak, szalagok és más alakzatok előállítására használták fel. Hogy a, regenerált cellulózt a talál­mány értelmében festett fonalak, szala­gok, filmek stb. alakjában kaphassuk meg, nem kell egyebet tennünk, mint hogy a gyártásnak valamely, a koagulá- 45 lás előtti szakában a ciellulózicldathoz, pl. vizes alkaliás eellulózxantogonátoldathoz vagy cellulózrézoxidammoniák alkaliás oldatához savanyú oxidálás révén festett vegyületté átalakuló vegyi anyag" eszter- 50 sójának oldatát, pl. leukocsávafestőanyag esztersójának oldatát adjuk, a masszát jól átkeverjük és ezután a regenerált cellu­lózban a festést a koagulálás közben vagy után savanyú oxidálással kifejlesztjük. A 55 festés kifejlesztése különböző módon fo­ganatosítható: 1. A cellulózoldat (cellulózxantogenát vagy cellulózrézoxidammoniák) az esziter­sót tartalmazza. A koaguláló fürdőben a 60 cellulózt regeneráljuk és a fefetést egy második fürdőben savanyú oxidálással ki­fejlesztjük. 2. A koaguláló és az oxidáló fürdőt egyet­len fürdővé is egyesíthetjük, még pedig 65 oly módon, hogy a, savanyú koaguláló für­dőbe már az oxidálószert is adagoljuk. Ekkor azután a koagulálás és a festés ki­fejlesztése egyidejűleg megy végbe. Cel­lulózrézoxidammoniák esetén a festés ki- 70 fejelesztésének feltételei gyakran a koagu-Mlással együtt forognak fenn, amennyi­ben az utóbbihoz savanyú fürdőt haszná­lunk. A koagulálás pillanatában, vagyis a cellulózrézoxiclammoniáknak többé-ke- 75 vésbé hidratizált cellulózzá való átalaku­lásakor oly rézsó, pl. rézszulfát keletkezik, mely sav jelenlétében oxidálószerül hat (1. az 512.483 és 551.025 számú német sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom