110541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumnak és vegyületeinek galvanizálás céljaira való előkészítésére

— 3 — jsók feloldódtak és így sohasem kaptak teljesen oxidmentes alumíniumfelületet. A találmány lényeges jellemzője abban van, hogy közvetlenül a fém felü-5 létén vékony, jól tapadó aluminiumhidrogén-hártyát készítünk. Ez a hártya a hő hatására a hidroxid szétbomlásakor képződik, amelyre a vegyfolyamat közben képződő és az alumíniumdarab felütő létén maradó aluminiumsók disszoci álnak. Ha a találmány szerinti eljárással aluminiumötvözeteket akarunk galvanizálni, akkor itt is mindig fellép ez a jellemző 15 vegyfolyamat, vagyis a hidridképződés, ha az ötvözet főalkatrésze alumínium. Még réztartalmu ötvözet esetén is egész biztosan képződik aluminiumhidrogén, de ez a katalitos oxigénátadás következté-20 ben csak nagyon rövid ideig marad meg. Ezért az ilyen ötvözetet, mint pl. a duraluminiumot hidrálás után a lehető leggyorsabban kell a galvanizáló fürdőbe helyezni. Ugyanebből az okból nehéz a 25 krómsavat tartalmazó fürdőkben való közvetlen krómozás, ha az ötvözet rezet tartalmaz, míg rézmentes ötvözetek éppen úgy, mint a tiszta alumínium, ezekben a fürdőkben közvetlenül és minden 30 nehézség nélkül krómozhatok. A találmány szerinti eljárás három különböző módon foganatosítható: 1. A kezelendő darabot 100°-ot meghaladó hőmérsékletre hevítjük és bázisos 35 aluminiumklorid tömény fürdőjébe merítjük, amelyet megelőzően ugyanarra a hőmérsékletre melegítettünk fel, azután kivesszük ebből a fürdőből, mihelyt a heves reakció megindul. A hidrálás ered-40 ményeképpen a hőmérséklet jelentősen emelkedik és így a kevés víz gyorsan felhasználódik. 2. 100°-ot meghaladó hőmérsékletre hevített darabot pl. feeskendőpisztollyal 45 vékony, híg sósavréteggel vonjuk be. Ekkor közvetlenül vékony, aluminiumhidrogénből álló felületi réteg keletkezik. 3. Az aluminiumdarabokat erélyesen 100° fölé hevítjük és hevített vagy túl-50 hevített gázalakú nedves sósavlégkörbe visszük. Közvetlenül aluminiumhidrogénhártya képződik. Hogy az itt leírt ..eljárások melyikét használjuk, az a gyakorlatban főleg a 55 tárgyak méreteitől függ. Vékonyfalu tárgyakat kis hőkapaeitásuk miatt előnyösen folyékony fürdőkbe merítjük, viszont vastagfalú darabokat, minthogy ezeknek nagyobb a liőfölhalmozó képességük, a fecskendező eljárással vagy gázlégkör- 60 ben kezeljük. Az eljárás igen érdekes alkalmazása az, hogy valamely fémréteggel galvános úton bevont alumíniumdarabot a bevonó fém és az alumínium ötvözetével vonjuk 65 be anélkül, hogy az alumíniumdarab deformálásának vagy megsértésének a veszélye fennforogna. Már indítványozták más fémmel bevont aluminiumdarabokon ilyen alumi- 70 niumból és a bevonó fémből álló ötvözetek készítését. Ennek az eredménynek az elérésére azonban a munkadarabot erősen, az, alumínium vagy a bevonó fém olvadáspontja fölé kellett hevíteni, úgy 75 hogy a munkadarab alakja mindig eltorzult és a darab megsérült. Ha az alumíniumot más fémmel elektrolitos úton való bevonás előtt a találmány szerinti eljárással vékony alumi- 80 niumhidrogén-hártyával vonjuk be, elegendő az alumíniumdarabot az alumínium vagy a bevonó fém olvadáspontjánál jelentősen alacsonyabb hőmérsékletre melegíteni, hogy az aluminiumda- 85 rab alakváltozása nélkül a bevonó fém felületén alumíniumból és bevonó fémből álló ötvözetet létesítsünk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás alumíniumnak és ötvözeteinek 90 galvanoplasztikai célokra való előkészítésére, amelyet az jellemez, hogy az alumíniumot és ötvözeteit rendszerint befedő oxidréteget vékony aluminiumhidrogén védőhártyává alakítjuk 95 át, úgy hogy ezt követően szilárd és tartós galvános bevonatot készíthetünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, amelyet az jellemez, hogy a ke- 100 zelendő munkadarabot 100°-ot meghaladó hőmérsékletre melegítjük, majd kevés víz jelenlétében olyan hatóanyagok hatásának tesszük ki, melyek az alumíniumot megtámadják. > 105 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás változata, amelyet az jellemez, hogy hatóanyagul folyékony vagy gázalakú sósavat használunk. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá- 110 rás változata, amelyet az jellemez, hogy hatóanyagokul olyan fémek sóit használjuk, amelyek a feszültségsorban az alumínium fölött vannak, vagy vele egyenlő helyzetet foglalnak el. 115