110528. lajstromszámú szabadalom • Fém cölöpsarú és eljárás ennek vasbetoncölöpökre való felerősítésére

Megjelent lí)34. évi augusztus lió 16-án. MAGYAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110528. SZÁM. VHI/j. OSZTÁLY. Fém cölöpsarú és eljárás ennek vasbetoncölöpökre való felerősítésére. Dr. Széchy Károly oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 14-ike. Az építőiparban igen elterjedt vasbetoncölöpöknek (és pedig az előre elkészített és formában megkeményedett cölöpöknek) a talajba való verésénél a talajba hatoló 5 alsó csúcs van legnagyobb és legváraitla' nabb akadályoknak és igénybevételeknek kitéve. A beton, mint alapanyag, ridegségónél fogva, a beverés folytán fellépő dinamikus igénybevételeknek, tudvalevő? 10 leg, a kellő mértékben nem áll ellent. Az ilyen cölöpök vázát — mint ismeretes — rúdvasbetétek alkotják-. A vasbetoncölöpöknek az építőiparba való bevezetésekor arra törekedtek, hogy a cölöpnek a tu-15 lajba hatoló csúcsát a belső vasvázhoz kötött és a betonénál nagyobb szilárdságú vascsúccsal védjék meg. Ez különben bármilyen anyagú cölöpnél — még a facölöpöknél is — általánosan elterjedt gyakor-20 lati eljárás. Már most e fémsarunak a cölöp vasvázához való erősítése és a betontestbo való kötése az a feladat, melyre nézve igen sokféle, de teljesen meg nem felelő 25 javaslat ismeretes s amelyekkel szemben a találmány egyszerű, olcsó és hatásos módon oldja meg ezt a problémát. A találmány szerinti saru felerősítés lehetővé iteszi azt, hogy a vasbetoiicölöpök 30 sarujaként egyszerű és olosó, öntöttvasvagy más fémformát alkalmazzunk. Ezelőtt az öntvényeket, alul, át kellett fúrni vagy pedig felületi kötésre és tapadásra számítva, jóval hosszabbra kellett azokat 85 venni és végül egyáltaláiban hosszú oldalkengyelszárakkal ellátott, hegesztett vagy •kovácsolt vassarukat kellett alkalmazni, amelyek biztonsága legalább is problematikus volt amellett, hogy mindegyikük lényegesen drágább is volt. 40 Be a találmány szerinti saru nemcsak gazdaságos, hanem statikailag is lényegesen biztosabb az eddig használt saruknál és a cölöpnek bármely kemény tárgyba (kő, betondarab, fatörzs vagy hordalék) 45 való ütközésekor a cölöpöt mint egészet téríti ki útjából, de maga a saru sernilyen körülmények között sem tér ki ivá< nyából s így nem szakítható ki a cölöpből, mert a bekötő kengyelek, összekötte- 50 testben a vállak alá fekvő gyűrűvel, bármely húzóigénybevételt képesek felvenni, miután mélyen a cölöpbeton húsába nyúlnak. A találmány, a mellékelt rajzon, öt áb- 55 rában van bemutatva, melyek közül az 1. ábra a találmány szerinti saru egyik kiviteli alakjának felerészben alul-, felerészben pedig felülnézete, a 2. ábra a (2) horgonygyűrű és a reáhe- 60 gesz,tett (4) bekötő kengyelek helyzetét mutatja a saru felerősítés, tehát a (2) horgonygyűrű szétfeszítése után, a 3. ábra az (f) saruöntvény ós felerősítő-' szerkezet metszetét ábrázolja, a 65 4. ábra az (f) saruöntvény egyik kivij teli alakjának külső nézete, míg az 5. ábra perspektivikusan tünteti fel a (2) horgonyigyűrűt a reáhegesztett (4) bekötő kengyelekkel a gyűrű szétfeszí- 70 tése, tehát a sarufelerősítés előtt, mikor még a felvágott (2) horgonyigyűrű (dl, d2) véglapjai egymás fölött vannak, vagyis bizonyos hosszban egymáson fekszenek. A találmány szerinti saru, lényegében 75 véve, a (2) fémgyűrűből és az ehhez erő