110491. lajstromszámú szabadalom • Összrakható csöves árbóc

Megjelent 1934. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110491. SZÁM. VlII/j. OSZTÁLY. Összerakható csöves árboc. Pfistershammer József mérnök München. A bejelentés napja 1933. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi december hó 15-ike. A találmány összerakható csöves árboc. Ilyen árbocoknak kúpos és elliptikus vagy ovális keresztmetszetű csövekből hosszirányban való összeállítása eddig is is-5 mert volt. E csődarabokat eddig szilárdságuk növelésére, másrészt a korrozió és egyéb sérülések elleni védelem végett kívül és belül betonnal vonták be. A csődarabok súlya emiatt nagy volt, rosszul 10 voltak szállíthatók és az árbocot nehéz volt összerakni és felállítani. Erős szél okozta nagy igénybevétel esetében ilyen árbocok fejének nagy súlya igen hátrányos hatású. Azt is tapasztalták még, hogy 15 a csövek betonbevonata nem emeli az árboc szilárdságát abban a mértékben, mint ahogy azt feltételezték, mivel az árboc ellenállóképessége és szilárdsága egyedül az elliptikus csődarabtól függ. 20 A találmány abban van, hogy legalább az árbocfelsőrész csődarabjait, kisebb árbocoknak pedig valamennyi csődarabját kívül és belül merevítő és időálló fém-, üveg- vagy zománcbevonattal ellátva 25 használjuk. Ezzel azt érjük el, hogy az árbocfej súlya csökken, az árboc hajlékonysága pedig nagyobb lesz, anélkül, hogy az árboc ellenállóképessége is csökkenne. A csődarabok kúposságát emellett 30 akkorára választjuk, hogy az alulról felfelé egymásután következő csődarabokat szilárdan egymásra illeszthessük, a felülről lefelé egymásután következő csődarabokat pedig teljesen egymásba dughas-35 suk, ami különösen a szállítás szempontjából fontos. A találmány szerint csak a legalsó, vagy legfeljebb a két legalsó csövet vonjuk be betonnal, a betonbevonatat pedig úgy készítjük, hogy a külső beton-40 köpenyen, az árboctag felső részén, a csőköpenyt szabadon hagyó köralakú rés maradjon, melybe a következő csődarabot bevezethetjük és a betonnal bevont árboctag szabadon hagyott csőköpenyére ráilleszthetjük. A köralakú rést ezután szí- 45 vós masszával kiöntjük. A rajz a találmány egy példaképeni kiviteli alakját mutatja, melytől a gyakorlatban a találmány lényegének érintése nélkül többféleképen el is térhetünk. Az 50 1. ábra az árboc alsó részének hosszmetszetét, a 2. ábra az 1. ábrának a B—B vonal szerinti keresztmetszetét, a 3. ábra pedig az 1. ábra A—A szerinti 55 hosszmetszetét nagyobb léptékben mutatja. A 4. ábra a találmány szerinti árboc három felső tagjának hosszmetszetét kisebb léptékben, az 5. ábra végül a 4. ábra C—C szerinti keresztmetszetét nagyobb léptékben láttat ja. Az árbocnak a találmány szerint legalább felső tagjai acélbádogból való, kb. két méter hosszú (al, a2, a3) csődarabokból állanak. A csődarabok alulról felfelé szűkülnek és elliptikus vagy ovális keresztmetszetűek. Az egyes csődarabok kúpossága akkora, hogy mindegyik csődarab végére az alulról felfelé rákövetkező csődarabot rövid darabon ráilleszthetjük, a felülről lefelé egymásra következő csődarabokat pedig teljesen egymásba dughatjuk, hogy a csődarabokat kényelmesen csőm agol hassuk és szállíthassuk. A csődarabok falát sehol sem vastagítjuk meg, kívül és belül pedig időálló és merevítő, horganyból, ólomból, vörösrézből, üvegből vagy zománcból való (b) bevonattal látjuk el. Ezt a bevonatot 60 65 70 75 80